2017.09.08. 17:05
Alapjogokat sérthet az új ukrán oktatási törvény
Az ukrán alkotmányban is garantált jogokat sért az az oktatási törvény, amelyet a héten fogadott el az ukrán parlament, és amely a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásában jelentős változtatásokat tartalmaz – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
A szakértő véleménye szerint az elfogadott törvény ellentétes az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződésekkel , a kétoldalú és többoldalú egyezményekkel egyaránt. „A jogszabály sérti továbbá az országban a több évtizede gyakorlatban lévő szokásjogot is, ami mindeddig biztosította a nemzetiségekhez tartozóknak a lehetőséget anyanyelvi oktatásban való részvételre” – emelte ki.
Tóth Mihály kifogásolta, hogy eddig létezett egy alapjog, amely alapján Ukrajna állampolgárai maguk, vagy kiskorúak esetében szüleik határozhatják meg azt, mely nyelven kívánnak oktatásban részesülni. Ezt az alapjogot a szakértő szerint a törvény megszünteti. Ezen túlmenően – mint értékelte – az új jogszabály csak az óvodákban és az általános iskolák első négy osztályában, azok közül is csak az önkormányzati intézményekben – azaz állami oktatási intézményekben egyáltalán nem – engedélyezi a nemzetiségi nyelveken történő oktatást, azt is csak az ukrán mint állami nyelv mellett. Ez utóbbi kitétel ráadásul nem is értelmezhető a törvényből – jegyezte meg.
A törvényből ugyanis egy homályos engedmény olvasható ki csupán arra vonatkozóan, hogy bizonyos tárgyakat lehet egy vagy két nyelven oktatni, viszont kötelezővé teszi a jogszabály azok oktatását ukrán nyelven is. Ugyanerre tesz utalást a törvény, amely szerint a negyedik osztály után „igény esetén” egyes iskolákban bizonyos tárgyak oktathatók a kisebbség nyelvén a negyediktől fentebbi osztályokban is, de csakis párhuzamosan ukrán nyelvű oktatással.
Tóth Mihály szerint mindezek alapján nem működhetnek a jövőben nemzetiségi tannyelvű iskolák, csak osztályok vagy csoportok, ahogy a törvény fogalmaz, és mindössze a anyanyelvüket és irodalmukat tanulhatják majd a nemzetiségi gyermekek a saját nyelvükön az oktatás általános (5-9 osztály) és középiskolai (10-11 osztály) szintjein.
A szakértő diszkriminatívnak nevezte a törvény azon passzusát, amely az úgynevezett őshonos népeknek, mint a krími tatároknak az anyanyelvű oktatást a felsőbb osztályokban is engedélyezi, míg a nemzeti kisebbségeknek nevezett népekhez tartozóknak, köztük a magyaroknak nem.
Tóth Mihály rámutatott továbbá arra, hogy az újonnan elfogadott oktatási törvény ellentétes a kisebbségek nyelvhasználati jogát szabályozó, jelenleg érvényben lévő ukrán törvénnyel, de jure eltörli a szóban forgó törvénynek az anyanyelvi oktatáshoz való jogra vonatkozó részeit, valamint semmibe veszi az országnak e jogterületen vállalt nemzetközi kötelezettségeit is.
