2017. 12. 28. 06:30 |

Ezt az idősebb és ifjabb Dárdai Palizást persze értem, de mi ott Pécsett Palinak az Öreget hívjuk. A kicsit meg Palcsinak. A fiú sztárrá lett (ez a médián múlik) – egyébként meg tényleg jó úton jár, hogy egyszer nekünk is olyan ikon legyen, mint az édesapja volt.

Volt…

Palit pénteken temettük.

Aki tehette, eljött a pécsi központi temetőbe, és – Nikolics Nemanjától Garami mesterig – feketében, de piros-fekete sállal a nyakában búcsúzott tőle.

Ő a pécsi (és a székely) őserő megnyilvánulása volt.

Közbevetőleg: rá gondolva nem csak a nagy Újpest ellen lőtt négy góljára, meg a Népsporttól kapott tizesére emlékezem, hanem arra is, hogy miután lepattant egy juniorról ’83-ban Újmecsekalján, egy havas, alapozási meccsen, lesimogatta a térdéről a fekete salakot, aztán gólt rúgott huszonötről. Az öltözőben meg utána megölelt; talán azt is mondta, a foci ilyen. És később is, évtizedekkel később is, ha tudott, segített.

Paliról, ahogy Vári Attila olimpiai bajnok búcsúztatójában mondta, labdarúgó-akadémiát fognak elnevezni Pécsen.

Szerintem viszont egy új stadiont is kellene.

A dél-dunántúli futball évtizedek óta egymillió ember szórakozása, s ez a milliónyi ember mindig adott a magyar focinak egy Dárdait, egy Gerát, Róthot, Katzirzot, Dibuszt vagy egy Garami Józsefet – és folytathatnám.

Tudom, máshol is szeretik ezt a játékot. De a Dél-Dunántúl megérdemelné, hogy az MLSZ újra jobban figyeljen rá. Kérünk tehát, tisztelettel, Pécsre egy új stadiont!

Amit Dárdai Paliról fogunk elnevezni.

Hozzászólások