Eltűnhet a magyar málna: belefáradtak, kivágták az ültetvényeket

Húsz évvel ezelőtt nem volt család, amelyik ne foglalkozott volna málnatermesztéssel Segesden, ahol még tíz éve több mint 2600 volt a lakosok száma. Az volt a málna aranykora. Nyolc-tíz felvásárló járta a környéket, ma egyetlen akad mutatóba.
– 2005 tájékán szép ára volt a málnának, megérte vele dolgozni, de aztán folyamatosan hanyatlani kezdett – mondta Péntek László segesdi polgármester. – Amit fizettek érte, a szedési költséget sem állta. Pedig sok munka volt vele: a letermett vesszőt levágni, permetezni, gondozni, kapálni, a málna töveket pótolni. Ezt sokan már nem vállalták, mi is kivágtuk. Belefáradtak az emberek. Most már a ribizlivel, a szederrel is kevesen bajlódnak.



Beleunt a nép, csatlakozott ehhez a véleményhez Tapsony polgármestere, Fábos István. Már senkinek sincs málnája a településen, a családok csak egy-két tövet hagytak a ház körül, saját fogyasztásra. Holott két évtizede még ebből élt az egész falu. Akkor szezon idején egy pótkocsis teherautót megpakoltak naponta a felvásárlók a községben, 60-70 mázsa is volt a termés. Aki nagy tételben termesztette, több százezer forint haszonra is szert tehetett. Volt, aki kocsit vett egy idény alatt a málna árából.

– Abbahagyatták a gyümölcstermelést a lakossággal éppúgy, mint korábban az állattenyésztést – mondta Fábos István. – A leszedett málnát elkezdték fitymálni a felvásárlók, még gurulóként sem akarták átvenni. Nyomottak voltak az árak, nem volt piac, így aztán megszűnt a málnázás. Hogy sajnálják-e a helyiek, hogy így történt? Nem tudom, mert sok munka volt a málnával. Szedés idején egy hónapig talpon volt az egész család hajnaltól estig. De mára már elöregedett a település, a fiataloknak meg nem kell a munka. Nincs olyan termény, ami átvette volna a málna helyét. Maradt helyette a szegénység...

Óriási visszaesés, fenyeget a vég

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az 1990-es években még 27 ezer tonna málna termett évente Magyarországon, azonban erről a mennyiségről hatalmasat zuhant a termelés, manapság csupán másfél-kétezer tonna gyűjthető be egy év alatt hazánkban. A töredékére csökkent a málna termőterülete. Nincs, aki foglalkozzon az egykor a házak mellett a kerteket díszítő növénnyel, a nagyobb ültetvényekre pedig egyszerűen nem találnak munkást. A magyar dolgozót jobban meg kellene fizetni, miközben szerb, román, ukrán ültetvényeken olcsóbb a munkaerő. A málna kilója 600 forintért értékesíthető, és ebből 200 forint a betakarítás költsége. Ha dupla áron lehetne eladni a magyar málnát, akkor megérné a termelőknek, de ennyiért nem vennék meg a piacon. A probléma más nagy kézimunkaerőt igénylő bogyós gyümölcsnél is jelentkezik, például a ribizlinél, a szedernél, így az fenyeget, hogy ezek is eltűnhetnek a magyar mezőgazdaság palettájáról.