A távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása, ismerte el Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős államtitkára egy fórumon. Azt mondta: a szakképzők jövő szeptembertől az NGM irányítása alá kerülnek, s ekkor a gimnáziumokat leválasztják a szakiskolákról és szakközépiskolákról, megvizsgálják, szükség van-e az adott intézményre azon a településen.
– Az a logika, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúban. – Nem akarom őket tévedésben tartani, e gondolkodásmód felett eljárt az idő. Vissza kell adni a szakmunkásképzés becsületét. A gimnázium az egyetemi továbbtanulásra készítsen fel.
A szakképzés átalakítását német és osztrák példa alapján képzeli el a kormányzat: a duális képzés lényege, hogy az elméleti tudást az iskolában, a szakmait valós munkahelyeken szerezzék meg a diákok – ez a struktúra jellemezte a rendszerváltás előtti hazai szakmunkásképzést is, melynek átalakítását a kereskedelmi és iparkamara is erőlteti. A szervezet szerint egy gimnáziumi érettséginek önmagában nem sok értelme van, a megfelelő szakképzés biztos munkahelyet és megélhetést ad, és a továbbtanulás lehetősége sem veszik el. Az új szakképzési rendszerbe nemcsak a nagyvállalatokat akarják bevonni, hanem a kis- és közepes cégeket is, nekik is érdekük a megfelelő szakembergárda képzése.
– Azt látni kell, hogy nem azonos helyzetből indulnak a megyék – mondta Daxner Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) somogyi elnöke felvetésünkre, miszerint ma a legkeresettebb vasipari hiányszakmáknak Somogyban kevés képzési helye lenne. – Tény, Somogy jelentős hendikeppel indul például Győrrel vagy Fejérrel szemben, a mezőgazdasági jelleg miatt bizonyos szakmák képzésére nincs, vagy csak igen korlátozott a lehetőség.
Úgy vélte, a szakképzés átalakítása feltétlenül szükséges, ám alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz.
– Somogynak a mezőgazdaság és a turizmus jelentheti a jövőt – mondta –, ezeket a területeket kell vonzóvá tenni. Egyes vasipari munkákat mezőgazdasági cégeknél is lehet oktatni, hiszen ott is dolgoznak karbantartók, szerelők. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkások képzése a nyári és a gyógyturizmusban érdekelt vállalkozásokban lehetséges.
Elismerte, mindez nem oldja meg a hiányszakmák kérdését – a vas-, illetve az építőipari cégek komoly szakemberhiánnyal küzdenek a megyében. Több vállalkozás saját erőből és fejlesztésekkel belevágott a szakmunkásképzésbe, ám mérsékelt sikerrel.
Lapunknak két cég vezetője is elmondta: a szakmunkástanulók a végbizonyítvány, esetleg néhány szakminősítés megszerzéséig maradnak az anyaüzemben, aztán azonnal Nyugat-Európában vállalnak munkát.
– Ezen nem kell csodálkozni – jelentette ki Daxner –, amíg jobbak odakint a keresetek és a munkakörülmények, érthető az emberek döntése.
Felvetésünkre, hogy ez esetben a feldúsított szakképzés is jórészt külföldi munkavállalókat képez majd, azt mondta: 30–40 év fejlődésbeli különbséget nem lehet néhány év alatt semmissé tenni, ám meg kell kezdeni a ledolgozását.
– Ezért is kell nagyon ügyelni a szakképzés átalakítására. Ha nem piaci alapon nyúlnak bele, komoly bukás lehet a vége – jegyezte meg. – Egy központból nem lehet megmondani, milyen munkaerőigénye van egy cégnek. Az emberek gondolkodnak, tervezik a jövőjüket, s a jobb lehetőséget választják.
Ma ez az érettségi: minden statisztika azt mutatja, Magyarországon nagy a különbség a maturáltak, illetve az érettségivel nem rendelkezők fizetése között, s ez a munkában töltött idő nagyságával növekszik. Az uniós tendencia is az érettségi felé tereli az embereket: az EU célja, hogy a tanulók 75 százaléka maturáljon, hiszen érettségivel is lehet szakmát tanulni.
Magyarországon ma több mint 125 ezren tanulnak gimnáziumban – csaknem ennyien szakközépiskolában, s csak 54 ezren szakképzőben –, ám ez a szám a felére csökkenhet. A nagyjából 4500 somogyi gimnazistából is könnyen közel kétezer lehet. Így nem lesz szükség tucatnyi gimnáziumra a megyében, de az is kérdéses, hogy a 12 szakképző, illetve a szakközépiskolák fel tudják-e szívni a „felesleget”. Tavaly a somogyi általános iskolákból közel négyezren tanultak tovább középszinten, negyedük gimnáziumban, s csak 40 százalékuk szakképzőben. Ezen az arányon akar változtatni a kormánystratégia, kérdés, mi alapján szelektálhatnak majd a gimnáziumok a felvételinél?
– Megvalósul az elitképzés – jelentette ki Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Somogyért is felelős ügyvivője. – Megint előtérbe kerül a protekció, az anyagi, gazdasági helyzet. Akinek megfelelő kapcsolatai lesznek, fel tudja vetetni a gyerekét, így működött ez a szocializmusban is. Vagy ha elég tehetős a szülő, tandíjas alapítványi iskolába mehet a gyereke. A többieknek marad a sehová sem vezető szakképzés. Pedig már nem olyan időket élünk, hogy egyetlen szakmával biztonságosan végig lehessen dolgozni egy életet, szükség van az alapképzettségre, amit a szakképzőkben nem kapnak meg a tanulók, mert drasztikusan lecsökkentették a közismereti tárgyak óraszámát.
Az ügyvivő szerint a változások óriási elbocsátásokkal járnak: a pedagógus-létszám az óraszám függvénye, ha ez csökken, nem lesz szükség ennyi tanárra. A gimnáziumi tanárok tizede is állását veszítheti, Somogyban csaknem 40 pedagógus.
– S velük mi lesz? – kérdezte. – Mehetnek közmunkásként falevelet sepregetni? Ez az új tudás alapú társadalom? A PDSZ tiltakozik a változások ellen, ám komoly lépés csak a pedagógus-társadalom összefogásával lehetséges. Az érdekvédelmi szervezeteknek közösen kellene fellépniük, a tanároknak is aktivizálniuk kell magukat. A többségben egyelőre nagyobb a félelem az elbocsátástól, mint az elkeseredettség, ám ha így alakulnak a dolgok, átbillen a mérleg…
A többség érettségizni, továbbtanulni szeretne
Hat gyerekből egy készül szakképzőbe ismeretségi körünkben: a megkérdezett kaposvári hetedikesek-nyolcadikosok többsége középiskolában, illetve gimnáziumban szeretne továbbtanulni. Ketten a közgazdaságiba mennének jövőre, hárman a Táncsics gimnáziumba, s mind az öten kijelentették, érettségi után egyetemen tanulnának tovább. Felvetésünkre, a kormány szerint a szakképzéssel biztosabb jövő állna előttük, az érintettek kizárták, hogy ne szerezzenek érettségit. Úgy látták, Magyarországon megfelelő perspektíva csak a diplomások előtt áll – ezzel a szülők is egyetértettek. Az egyetlen kivétel a családi vállalkozás miatt marósnak vagy esztergályosnak tanulna, de ő sem zárta ki, hogy a később továbbtanuljon.
Kétezerrel kevesebb diák ülhet gimnáziumi padba Somogyban, akár egy intézménnyi gimis tanár is utcára kerülhet a megyében, ha megvalósul a kormány terve, s drasztikusan csökkentik a gimnáziumi helyek számát, hogy a szakképzés felé tereljék a gyerekeket.
Ezt ne hagyja ki!
Mutasd meg a szépséged és legyél te 2021 Tündérszépe! Tízmilliós összdíjazás, autóhasználat és modellszerződés vár a legszebbekre
