A megyével határos Horvátország is uniós tag, mivel Magyarország még mindig tranzitországnak számít, akik a horvátoknál bejutottak az unióba, nem errefelé indulnak.
Az év első másfél hónapjában 23 ezren kértek menedéket Magyarországon, s szinte mindegyikük illegálisan érkezett az országba – akadt nap, amikor Szerbia felől több mint ezren érkeztek a zöldhatáron át. A menekültek száma tavalyelőtt kezdett drasztikusan növekedni, míg 2012-ben alig több mint kétezren, 2013-ban már 19 ezren, tavaly 42 ezren próbáltak így bejutni az országba. Az idén érkezők több mint nyolcvan százaléka koszovói, akik jellemzően Nyugat-Európába szeretnének eljutni Magyarországon keresztül.
– Somogyban nem érzékelhető a más határszakaszokon megnövekedett illegális migráció – mondta Orbán Zoltán hadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense –, a határsértések száma évek óta stagnál. A somogyi határszakaszon a határrendészeti feladatokat a horvát rendőrség helyi szerveivel közösen látjuk el, az átkelőhelyek forgalma egyenletes, a februári adatok a szokásosnak megfelelőek.
Hasonlóképpen tájékoztatott Záborszki Helga, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) sajtószóvivője is, aki szerint az illegális bevándorlás szempontjából a dél-dunántúli régió három megyéje szerencsés helyzetben van, a BÁH területi igazgatóságán nem növekedett az előállított, kiutasított személyek száma.
– A Dél-Dunántúlra érkező külföldiek egy része uniós állampolgár – magyarázta –, a kérelmezők közül a legtöbben németek, rajtuk kívül még a hollandok és a románok, illetve romániai magyarok száma említésre méltó. Az Európai Unión kívülről a legnagyobb számban Kínából, Iránból, és Jordániából érkeznek, fontos azonban megemlíteni, hogy a régióba érkező külföldiek nagyjából fele tanulni jön Magyarországra.
A régióban befogadó állomások, menekültügyi őrzött befogadó központok sincsenek: a kilencvenes évekre jellemző Somogyba, Baranyába érkező menekültáradat a délszláv háborúk befejeztével elapadt, azután számolták fel a nagyatádi befogadó állomást is.
– A hivatal nem tervezi, hogy Somogyban, illetve a régióban befogadó állomást vagy őrzött befogadó központot nyisson – mondta sajtószóvivő.
A megye déli településein élőknek tehát nem kell aggódniuk a hívatlan külföldi látogatóktól, viszont Somogy útjain felbukkanhatnak menekültekkel zsúfolt autók, kisbuszok.
– A határokon tehát nincs probléma – erősítette meg Orbán Zoltán, – ám azzal számolnunk kell, hogy a kelet-nyugati irányú migráció alternatív útvonalaként Somogy is megjelenik, s nemcsak az M7-es autópályán, hanem akár a megye más területein is felbukkanhatnak az illegális bevándorlók, akár a tömegközlekedési eszközökön is.
A politika szigorítana, a szakember feleslegesnek tartja a törvénymódosítást
A törvény szerint 2013 január 1-ig volt jogszabályi lehetőség a menedékkérők idegenrendészeti őrizetére, amikor ez megszűnt, radikálisan megugrott a menedékjogot kérelmezők száma. A menedékjogi szabályozás 2013. július 1-jétől lehetővé teszi a menedékkérők őrizetét, ami nem azt jelenti, hogy minden menedékkérő bármiféle vizsgálat nélkül őrizetbe kerülne, vagyis az illegálisan érkező menekültkérelmet benyújtók nem jutnak automatikusan zárt intézménybe. Ennek hatására ugrott meg a zöldhatáron próbálkozó migránsok száma, hiszen a nyitott intézményekből könnyebb továbbállni Nyugatra, ugyanis Ausztria, Szlovénia és Szlovákia felé sincs határellenőrzés.
A kormányzat próbál megoldást találni a bevándorlási áradatra, Orbán Viktor miniszterelnök például kijelentette, az ország nem kér a gazdasági bevándorlókból, míg Fideszes politikusok a jogszabályok szigorítását szeretnék elérni, sőt, akár egy újabb nemzeti konzultációt is el tudnának képzelni az ügyben.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint viszont nincs szükség a hazai jogszabályok szigorítására, mivel Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak, aki ide bejut, az megpróbál továbbmenni. A magyar jogszabályok ezen a területen teljesen összhangban vannak mind a bevándorlásra vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, mind az európai unió releváns normáival. A problémát az Európai Unió szintjén kell megoldani, mivel az EU-n belül nincs belső határellenőrzés, ha valaki bejut az unió területére, a schengeni rendszer nyitottságát kihasználva sokkal könnyebben tud továbbmenni.
