Tabutémákhoz nyúlt a somogyi polihisztor: Atilláról és az elhallgatott pozsonyi csatáról írt előzőleg. – A magyar történetírás „ördögként” mutatja be Kupa herceget – így Cey-Bert Róbert Gyula. – A pannonalmi alapítólevél 998-ban, egy évvel Koppány halála után se keresztény-pogány ellentétről, se Koppányról nem beszél. Azt írja ellenben: „Midőn a háború zivatara kitört, németek és magyarok között nagy viszály támadt”. Ki fogja a magyar egyházat megszervezni, vezetni, ez volt a kérdés. Magyar, vagy német és itáliai főpapok lesznek, ez volt a tét. Egy-egy püspökség, érsekség faluval, sóbányával, ezüstbányával járt. A viszály tehát az ország javainak megszerzésén tört ki. A kereszténység felvételévele nem volt probléma, alkalmazkodni kellett Európához, de két út volt: a magyar érdekek mentén, vagy kegyetlenül, a nyugati érdekek érvényesítésével? Veszprém várának ostromáról, Koppány felnégyeléséről először háromszáz év múlva, az 1400-as évek elején lehetett olvasni. Kitalált történet. István intelmeit is német papok írták, akár csak Koppány történetét, az íródeákok is még sokáig németek voltak.
Az író szerint, ha összerakjuk a mozaikokat, ma is könnyű belátni: Géza fejedelem temetésére minden főúr összejött, már csak azért is, mert azt követően történt meg a hagyomány szerint az új fejedelem megválasztása. Koppány horka, Nyugat-Magyarország ura díszkísérettel, hetven-nyolcvan lovas íjásszal tartott oda, és nem hadsereggel. Az, hogy Veszprém ostromára mentek, s hogy meg akarták ölni Istvánt, Cey-Bert szerint csak német eredetű legenda. – Az akkori magyar jogrend szerint az Árpád-ház legidősebb tagja lett (volna) a következő fejedelem és ez akkor Koppány volt.
A pszichológus végzettséggel is rendelkező Cey-Bert Róbert Gyulát jó néhány évtizede Mindszenty József bíboros kérte fel (írónk akkor Genfben vezetett egy intézetet, az egykori magyar főpap pedig éppen Bécsben élt), hogy egy Szent Istvánról szóló kötetben rajzolja meg az államalapító király karakterét. – Tény: német főpap volt Vajk nevelője és német papok voltak a királyi tanácsadói is, azaz a pogányság démonizálását kapta már útravalóul is. Itt az ideje, hogy végre magyar érdekek mentén írjuk a történelmünket. A japánok hisznek benne, hogy a napistennő leszármazottja a japán császár. A hit, az ősi gyökerek nagy erőt tudnak adni egy népnek. Az ujgurok is így tartották meg magukat Kínában. A mai Magyarország elleni kommunikációs háborút is úgy tudjuk túlélni, ha a gyökereinkbe kapaszkodunk.
Tán nem is volt csata István és Koppány között, tán fel se négyelték és nem is István parancsára ölték meg – Onody Gyula és Maurer Teodóra is erről írt nemrég megjelent könyvükben. Amatőr kutatók, egyikük balatonszabadi gépészmérnök, másikuk könyvtáros Szántódon. Ők vállalkoztak arra is a hivatásos történészekkel ellentétben, hogy leírják Koppány, Somogy hercegének születési évét: 959. Keresztségfelvétele 973-ban történt, ahogyan írják, „Koppány Szár László néven maga is felvette a keresztséget. Igaz, a bizáncit. Csupán politikai megfontolásból minősítette az utókor pogánynak. A magyarság sokkal közelebb állott ősvallása Boldogasszonyához, azaz Szűz Máriához, mint a pápai állam nem ritkán véres hatalmi politikája, amely fellobbantja az erőszakos térítés inkvizíciós máglyáit. Ezzel szemben az avar sírokba mellükön keresztet viselő elhunytakat temettek…”
Tőrbe csalták Koppányt, esetleg önként ment tárgyalni Vecellinhez, ahol elfogták és lefejezték? – teszik fel a kérdést könyvükben, megjegyezve: „megkérdőjelezzük, hogy István parancsára ölték meg és azt is, hogy felnégyelték volna.”
Onody Gyula ezt versbe is foglalta (Koppány hegyén, rejtekúton), így: „…Parancsba sem adta soha:/ Koppány vezért megöljétek,/ délceg testét széttépjétek!/ Vecellin a gyilkos, s Orczy,/ ők akarták meggyilkolni./ Fájt a foguk szép Somogyra,/ Koppány urunk országára”.
„Erdő felett Koppány lelke száll…”
Somogy legmagasabb földrajzi pontja, az Almán-tető a szóládi Nezde-hegyen is kapcsolódik a Koppány-legendához. A Nezde a Szittya (Szkíta) Golgotáról is ismert, mely Csuka Mónika énekes és férje, Baksafalvi Soós László ötlete, már számos stációt avattak, így Kupa vezér szobrát is. A helynek történelmi a levegője. A legenda szerint itt gyilkolták meg Koppány vezért és lelke azóta is e tájékon bolyong. Szólád község ünnepi dala is erről szól 2005 óta: „Nezde-hegyen szól a furulya. Erdő felett Koppány lelke száll, aki eljön, itt elbűvölten áll. ”
A veszprémi csata és Koppány felnégyelése is kitalált történet Cey-Bert Róbert Gyula szerint, aki elkészült történelmi regénytrilógiájának harmadik részével, Koppánnyal.
Ezt ne hagyja ki!
Ha a Balatonon vagy. Vagy ha oda készülsz. Vagy egyszerűen csak szereted a magyar tengert. Klikk ide és mentsd is el: likebalaton.hu!
