Kráternézőben: önmagát falja fel a homokos föld Somogyban, fotók

Egyetlen kis bakhátból indult ki minden. A homokos talaj tetején egy 5-10 centis humuszréteg húzódik. Valamikor ezt a területet gyümölcsösnek, szőlőnek használták, de kivágták a fákat. A talajművelés során a szántással megmozgatták a vékony humuszt, az eltűnt néhol. Később ha egy traktorral végigmentek erre, a csapásában összegyűlt a víz, azután vízmosás keletkezett. Előbb csak egy kis lyuk, amelyből akkora kanyon lett, hogy emeletes házakat elnyelne. 15 méter széles és 15 méter mély, a lezuhanó kisebb akácfák eltűnnek benne.



– Két éve egy nagy eső után szólt a földhasználó, hogy egy kisebb lyuk lett a mezőn. Akkor már kerestük, mert a Kossuth utcában feltöltötte a homokos talaj a vízelvezető árkot. Elkönyveltük, hogy a lyukból hordhatta oda a víz. Aztán a földbérlő megint szólt, hogy kráter lett a lyukból, majd egy 10 ezer köbméteres hasadék tátongott. Ez ma már 20 ezer köbméteresre nőtt, önmagát gerjeszti... Ha esik, lemosódik a hordalék. Eső után pedig a kiszáradó föld pereg le a folyamatosan a kráter oldalán – idézte fel a hasadék történetét Tóth Csaba polgármester.

15 tulajdonosa van a parcellának, ahol a szakadék nyílt. Közülük csak a Somogyvári Mezőgazdasági Zrt. vette fel a küzdelmet a földomlás ellen. A többiek igyekeznek szabadulni a problémától. Egy német tulajdonos visszaadta a földjét a magyar államnak, hogy ne legyen gondja vele. Csak a somogyvári cég készítetett vízrendezési tervet a területre majdnem egymillió forintért, de a többi tulajdonos passzivitása miatt ez nem használható. A somogyváriak saját gépeikkel, szalmabáláikkal harcolnak, hogy megállítsák a földindulást. Ezt a domb keleti oldalán teszik, ahol újabb hasadék nyílt.
– A MÁV keresett meg minket, mert már tavaly jeleztük nekik, hogy a domb túloldalán is keletkezett egy kráter. Ez még nem akkora, mint az első, de a megjelenő földhordalék veszélyezteti a töltést. Ezt a vasút egy ideig nem vette komolyan, de azóta jelentkeztek, hogy egy bejáráson tárjuk fel a helyzetet – mondta a polgármester.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] A geológusok egy harmadikat is jósolnak
[/caption]

Ide a második szakadékhoz hordják a szalmabálákat.
– A bányakapitányság szakértőjével beszélgettem, ő két védekezési módot javasolt. Az egyik a szalmabálás módszer, ez szűrőként működhet, mert megfogja a homokot és átereszti a vizet. De aztán eltömődik, és a víz megint utat talál – magyarázta Tóth Csaba. – Az igazi megoldás az, hogy vissza kéne adni a területet a természetnek, legyen itt egy erdős rész. Közben cégek kerestek meg, és ajánlottak speciális, gyorsan növő fákat, mint a császárfa, hogy a gyökerek megfogják a talajt. De ehhez pénz kellene és a terület magántulajdonban van. A növény és talajvédelmi hatóság eljárást indított, amelynek májusban jár le a határideje. Megszabták, hogy mit tegyenek a földhasználók és tulajdonosok. Ha nem tesznek semmit, az önkormányzat a legvégső esetben kisajátítási eljárást is kezdeményezhet, hogy tudjunk vis major támogatásra pályázni.

A falunak az igazi probléma nem a kráter, hanem az, hogy a hordaléka feltölti a vízelvezető árkokat. Tavaly 25-30 közmunkás 50 köbméter homokot hordott el a községben lévő híd környékéről. Ez a mennyiség azóta visszaszivárgott, mondta szomorúan Pápai István. A kertekben, ahogy a helyiek mondták, kisebb halastavak keletkeztek. A nyarat várják, hogy kiszáradjon a föld, mert 6-7 hónapig meg sem tudják közelíteni a saját területüket. 
       

Hasadékból dűlőutak a vidéken

Somogybadod, Pusztaszemes – az elmúlt évek hatalmas hasadékai Külső-Somogy szántóföldjein nyíltak meg, méretükkel és gyors kifejlődésükkel ámulatba ejtve az idegeneket. A Kapos völgyét ez a természeti gond nem érinti. Külső-Somogyban azonban a talaj tetején a 40-50 centis termőréteg helyezkedik el, alatta viszont homokos lösz húzódik. Korábban sem volt mentes a térség a földmozgásoktól, például Látrány határában a föld- és dűlőutak nagy része hasonló módon alakult ki. Ezeket azonban később már bejárták az emberek, és senki sem gondol arra, hogy valaha így keletkeztek.

A durva erózió okai Somogyban

Vajon miért keletkezhetnek szakadékok a szántóföldeken az utóbbi években egyre sűrűbben? A rendkívül durva erózió több okát sorolják a szakértők. Csökkent a talaj szervesanyag tartalma. Somogyban csökkent az állatállomány is, emiatt már nem kell takarmányt termelni, pedig a lucerna gyökere másfél-két méter mélyre is elér, megkötve a talajt. Ehelyett ritka térállású növényeket, kukoricát, napraforgót, cukorrépát termesztenek. Ugyanakkor egyre kevesebb mezővédő erdősávot, vízfogó cserjést lehet fellelni a megyében, mutatott rá Tóth István, növényvédelmi szakmérnök, a növényorvosi kamara elnökségi tagja.