„Az eddig átadott dokumentációk alapján a tervezett beruházás megvalósítását, illetve a megvalósítás képviselő-testület által történő támogatását műszaki, környezetvédelmi, egészségügyi és gazdasági szempontból egyaránt kockázatosnak tartjuk és nem javasoljuk” – olvasható annak a tanulmánynak az összegzéseként, melyet a Műszaki Tanácsadó Testület készített százhalombattai kérésre. Mint ismeretes, a Homatech Recycling Zrt. eredendően a Duna-parti városban akarta felépíteni gumihulladék-feldolgozó üzemét, a helyiek ellenkezése miatt azonban új helyszínt kellett keresni a beruházásnak, s a 33 jelentkező önkormányzatból a cég a múlt pénteki bejelentés alapján Kaposvár mellett tette le voksát. A 16 milliárd forintos projekt elvileg 2018-ra valósulhat meg a megyeszékhely keleti ipari parkjának hét hektárján – melyért nettó 122 milliót fizettek – szemben a nemrégiben átadott hulladék-feldolgozóval, s ötven új munkahely mellett százmilliós iparűzési adóbevételt is jelenthet a városnak. Utóbbi dicséretes, viszont a pozitívumok mellett meglehetősen kevés szó hangzott el az esetleges negatív környezeti és egészségügyi hatásokról. Melyekkel kapcsolatban többen is megkeresték a Somogyi Hírlapot vagy éppen a Sonline.hu-n osztották meg aggodalmaikat, gyakran idézve a gumiabroncs-feldolgozóval kapcsolatban született szakvéleményekből.
Az egyiket a Homatech rendelte meg a százhalombattai – illetve a helyi testület feloszlatásával végződő dunaalmási – visszautasítás után a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetétől. E szerint az évente maximum 30 ezer tonna gumiabroncs feldolgozására képes majdani üzemben pirolízissel, gyakorlatilag oxigénmentes környezetben bontják elemeire a gumikat, s így pirolízis gáz, olaj és -koksz – lényegében korom –, kén és acéldrót keletkezik, valamint a termelt és megtisztított gáz elégetésének égéstermékei, illetve szennyvíz. A szakvélemény megjegyzi, hogy az üzem esetleges egészség- és környezetkárosító hatása a bemutatott technológiai rendszerből nem vezethető le, káros környezeti hatások abból származhatnak, ha az üzemeltető hibájából, vagy tőle függetlenül a szigorú technológiai előírásokat nem sikerülne betartani. A technológia leginkább egészség és környezetkárosításra alkalmas eleme a korom és a szennyvíz, illetve a tanulmány hozzáteszi: a gumialkotó polimerek között mérgező elemek is lehetnek, akár csak billiomod koncentrációban, s kérdés, ha igen, melyik termékben halmozódnak fel – elsősorban a szennyvízben, illetve a kokszban-koromban lehetnek ilyen vegyületek. Az intézet szerint a folyamatos üzemeltetés a technológia egyik legpozitívabb eleme, ha ez megszakad, az üzemi leállások és újraindítások nagyobb környezetterhelést jelentenek. Környezeti kockázatot jelent a nagy mennyiségű guminyersanyag tárolása is, ez azonban megfelelő logisztikával megoldható.
A folyamatos üzemelés további kritériuma a termékek – olaj, koksz, acél – és a szennyvíz ütemezett elszállítása – utóbbiból naponta elvileg tíz, szerves szennyezőkkel erősen szennyezett köbméter keletkezik. Ezek alapján az MTA-szakvélemény úgy véli, érthető, hogy az összességében pozitív környezeti hatások ellenére az üzem közelében élők a technológiát csak akkor gondolják befogadhatónak, ha biztosak lehetnek abban, hogy nem romlik esélyük a hosszú egészséges életre, ezért kiemelten fontosnak tartja a hiteles, a tényekre alapuló tájékoztatásukat.
A Százhalombatta által felkért Műszaki Tanácsadó Testület (MTT) anyagából kiderül, a számukra átadott dokumentumokból nem szűrhető le kielégítő információ, s a műszaki, környezetvédelmi és egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban nem adható megnyugtató válasz. A tanulmány készítői úgy vélik, nincs lényegi különbség az égetés és a Homatech eljárása között, csak éppen utóbbinál a környezetszennyező anyagok kibocsátása, térben részben más helyen, és időben is késleltetve történik meg – álláspontjuk szerint emiatt a technológia még nem felel meg a fenntarthatósági követelményeknek. Megjegyzik, az uniós irányelvek a hulladékok anyagukban való hasznosítását preferálják, ez azonban ebben az esetben csak a kinyert acélra vonatkozik, a többi termékre nem igaz, s állítják, a gumiabroncsok gumiőrleményként – útépítő gumibitumen, gumitégla – hasznosítása környezetkímélőbb. Az MTT szóvá teszi, egyetlen – egy szlovákiai, dunaszerdahelyi – füstgáz és légszennyezés mérési adatsorból kellett dolgoznia, ezek viszont több tekintetben is – például a kén-dioxid, szénmonoxid, higany – meghaladták a kibocsátási határértékekkel kapcsolatos törvényi értékeket, s kitér az MTA által említett alapanyag-felhalmozásra is, melyet szintén kockázatosnak tart, ahogyan az esetlegesen keletkező mérgezőanyag-kibocsátást is – utóbbiak esetében a rákos megbetegedések fokozott veszélyét is megemlítik. Éppen ezért levegőtisztaság-védelmi szempontból az építendő üzem a kibocsátási határértékek betartása esetén is többletterhelést, egészségi kockázatot jelent, emiatt a beruházást műszaki, környezetvédelmi, egészségügyi és gazdasági szempontból kockázatosnak tartják és nem javasolják.
A DK aláírást gyűjtene, az MSZP népszavaztatna
Felszólítjuk Szita Károlyt, hogy semmilyen engedélyt se adjon ki a cégnek, illetve semmilyen szerződést ne kössön vele, mert a DK az emberek felhatalmazásával meg fogja azt támadni! – áll a Demokratikus Koalíció közleményében, melyből kiderül, engedély vagy szerződéskötés esetén a párt aláírásgyűjtésbe kezd a gumifeldolgozó ellen.
A DK szerint a polgármester egyszemélyi döntésével a kaposváriak egészségét teszi kockára anélkül, hogy előzetesen bármiféle tájékozódásra lehetőséget adott volna. Semmilyen tájékozódásra nem adott lehetőséget.
– Egyetértünk, hogy Kaposvár gazdasága erősödjön! – áll a közleményben. – Fontosnak tartjuk a Kaposvárra jövő befektetők támogatását, a város zöldmegoldások iránti elkötelezettségét. Ugyanakkor kérjük és követeljük, hogy a gumiabroncs-hasznosító üzem létesítésére vonatkozó döntés átlátható módon, a környezeti hatások teljes körű feltárásával, a kaposváriakkal konzultálva szülessen meg.
Az MSZP ugyanakkor népszavazást kezdeményezett az ügyben hétfőn – Akarja-e Ön, hogy Kaposváron a Homatech Recycling Zrt. hulladék-feldolgozó üzemet építsen? –, melynek elbírálására öt napja van a helyi jegyzőnek. Pintér Attila, az MSZP városi elnöke szerint ugyanis a beruházás azon túl, hogy környezet- és egészségkárosító, Kaposvár gazdaságfejlesztési stratégiájával sincs összhangban, mert az a gépjárműgyártásra, az élelmiszeriparra és a turizmusra akar építeni.
– Persze a város jelenlegi helyzetében fontos 50 új munkahely is, de nem ilyen áron – mondta a szocialista önkormányzati képviselő. – Érdekes, amikor a közgyűlésben szóvá tettem, hogy lemondtunk a börtönépítésről, mely a pályázat szerint legalább 250 új, magasabb jövedelmet biztosító munkahelyet jelentett volna, nem kaptam semmiféle érdemi választ.
A helyi Jobbik kezdeményezésével az ellenzéki pártok közösen is tiltakoznak a beruházás ellen: a legnagyobb közösségi oldalon NEM a kaposvári gumiégetőre (sic!) címmel hoztak létre oldalt, hogy a szerkesztők célja szerint „Tiltakozzunk közösen a Kaposvárra tervezett üzem ellen, mely megmérgez minket és gyermekeinket, valamint károsítja a környezetünket!” A közösségnek kedd délután több mint félezer tagja volt már – a létszám reggel óta megötszöröződött.
A Homatech szerint a feldolgozás után nem marad hulladék
A Homatech szűk hónapja, a dunaalmási tárgyalásai idején nyilatkozott testvérlapunknak, a kemma.hu-nak a feldolgozóról és az új eljárás lényegéről. A cég illetékese kifejtette: világszerte több helyen, így például a kuvaiti sivatagban is olyan hatalmas hegyekben áll az illegálisan odaszállított gumihulladék, hogy az a világűrből is látható. Magyarországon közel 3,8 millió gépjármű közlekedik és ezek átlagosan négy évig használnak egy gumiabroncs-garnitúrát. A hazánkban keletkező gumihulladék közel 30 százaléka, évi húszezer tonna „eltűnik”, vagyis illegális szeméttelepeken, út menti árkokban végzi. Az autógumik jelentős mennyiségű ként tartalmaznak, így ha házilag, ellenőrizetlen körülmények között égetik el, akkor az mind a levegőbe kerül. Természetes lebomlási idejük viszont a szakirodalom szerint háromszáz év, vagyis tíz generáció alatt tűnik el. Emiatt rossz és környezetszennyező megoldás hulladéklerakóba gyűjteni a használt gumikat, ami amúgy – az európai szabályokkal összhangban – 2006 óta Magyarországon is tilos.
Valódi alternatívát viszont csak az újrahasznosítás nyújt, a Homatech által kínált szabadalmaztatott technológia az eddig ismert szakaszos megoldásokkal szemben folyamatos működést biztosít, az alkalmazott folyadékzárak segítségével teljesen zárt rendszerben. A cég fő célja a gumihulladék elemeire bontott hasznosítása, nem a közvetlen, helyszíni energiatermelés. A folyamat során a gumik anyaga száz százalékban hasznosul, további hulladék nem jön létre. Az előállított termékek pedig értékes nyersanyagok más iparágak számára, így nem vesznek kárba, hanem visszakerülnek a gazdaság körforgásába.
Szita Károly: Ha bármilyen szempontból nem megfelelő a gyár, nem kap működési engedélyt!
– A Demokratikus Koalíció szerint a kaposváriak egészségével játszik, amikor egyszemélyi döntéssel, mindenféle tájékoztatás nélkül beenged Kaposvárra egy gumiabroncs-feldolgozót. Nem lett volna jobb közgyűlési felhatalmazással a háta mögött bejelenteni a Homatech érkezését?
– A közgyűlés fog dönteni – felelte Szita Károly polgármester. – Értelmes vitát mindig érdemes lefolytatni, s úgy gondolom, két éve, amikor elfogadtuk a zöld város programot, ezt meg is tettük. Viszont amit a Demokratikus Koalíció mond, az nemcsak értelmetlen, hanem valótlan is. Emellett oda kell figyelni, mit mondanak okos emberek, szerintük pedig, aki a hulladékiparba fektet, az a jövő évtized nyertese lesz.
– Legalább ennyire fontos, hogy élhető maradjon a kaposváriak környezete, ne kelljen tartaniuk, mondjuk, a levegőszennyezéstől.
– Nem kell tartanunk tőle: mi vigyázunk a környezetünkre. Kaposvár ma is az egyik legtisztább levegőjű városa az országnak – és az is fog maradni. Azt viszont, hogy a majdani üzem biztonságos, és nem okoz semmilyen környezetterhelést, nem én állítom, hanem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértője.
– Egészen pontosan azt mondja: az üzem esetleges egészség- és környezetkárosító hatása a bemutatott technológiai rendszerből nem vezethető le, káros környezeti hatások abból származhatnak, ha a szigorú technológiai előírásokat nem sikerülne betartani. A technológia leginkább egészség és környezetkárosításra alkalmas eleme a korom és a szennyvíz, emellett a gumialkotó polimerek között mérgező elemek is lehetnek, akár csak billiomod koncentrációban, s kérdés, ha igen, melyik termékben halmozódnak fel.
– És azt is állítják a szakemberek, a feldolgozó kisebb terhelést jelent a környezetre, mint a vele szemben lévő kommunális hulladéklerakó vagy a szennyvíztelep. A zöld város stratégiánk azt jelenti, a környezetvédelmi ipart fejlesztjük, de ez nem mehet a biztonság rovására, vagyis környezetvédelmi szempontból a betelepülő üzemek csak jobbak lehetnek, mint a városunkban már ma is működők.
– Ha minden ennyire szép és jó, Százhalombatta vagy Dunaalmás miért nem fogadta be a gyárat? Előbbiben olajfinomító is működik, vagyis nem az a kimondottan zöld város – mégsem kellett nekik.
– Biztos, hogy környezetvédelmi szempontok miatt utasították el? Személy szerint nem hiszem, de ez legyen az ő dolguk… Kaposvár viszont tényleg környezettudatosan halad előre, ezt bizonyítja a biogáz-erőmű, a hulladék-feldolgozó, a gázüzemű buszok, s a szintén megújuló szennyvízkezelés. Jövőre pedig három elektromos buszt is veszünk. És ebbe a folyamatba beleillik a gumiabroncs-feldolgozó is: a tanulmány alapján világszínvonalú technológiájú mintaüzem épülhet a városban. De csak akkor, ha száz százalékig biztonságos!
– Nem kellett volna megkérdezni a városlakókat is?
– A tájékoztatást mindenki megkapja az MTA-tól, melynek szakembere egyébként részt vesz a soron következő közgyűlésen is. Ott is és a későbbiekben is lesz mód rá, hogy feltegyék kérdéseiket a beruházással kapcsolatban. Kérem, kérdezzenek is, ahogyan én is megtettem. Magam is emiatt merek beleállni a döntésbe, noha tudom, a környezetipar mindig kényes téma, könnyű valótlanságokkal hergelni az embereket, s ezért gyakran negatív felhangok kísérnek egy-egy beruházást. Nem csak idehaza, világszerte is.
– Meglepődnék, ha a közgyűlési többség nem bólintana rá az előterjesztésére. De mi lesz, ha felépül a gyár, s kiderül, büdös, vagy ami még rosszabb: mérgező?
– Mérgező?! Honnan vesz ilyen ostobaságot? Ha az üzem nem tartaná azokat a biztonsági paramétereket, amelyekkel működnie kell, nem fog megnyitni, mert nem fogjuk engedni. Ezt a technológiát a németek is hitelesítették, ugyanis meg akarják vásárolni. Megfelel az uniós, legszigorúbb ISCC-tanúsítványnak is, mely elég komoly kritériumokat jelent. Visszatérve a kérdésre: ha bármilyen szempontból nem megfelelő a gyár, nem kap működési engedélyt! Szóval nyugalom, nem kell felülni a hisztériakeltőknek!
