Két generációval ezelőtt még komoly megbecsülésnek örvendett valaki, ha leérettségizett, ha máshol nem, adminisztratív területen, egy irodában bizton számíthatott állásra. A rendszerváltás, s főként a felsőoktatásba jelentkezők számának megugrása után viszont meglehetős iramban devalválódott a matúra értéke: szakma nélkül, mindössze érettségivel manapság szinte lehetetlenség munkát találni.
– Egy szimpla érettségi tulajdonképpen semmire sem jó – mondta Weisz Zoltán munkaügyi szakember –, segéd- vagy betanított munkás lehet vele a fiatal. Valamivel jobb a helyzete, aki megfelelően tud mellette legalább egy idegen nyelvet, de akkor sem számíthat komoly állásra.
A szakember szerint a matúra olyannyira devalválódott, hogy a pályakezdő munkanélküliek között a nyolc általánossal, vagy annál kevesebbel rendelkezők után a második legnagyobb csoportot a szakma nélkül érettségizettek adják.
– Szakközépiskolából könnyebb elhelyezkedni, mint gimnáziumból – állította Weisz Zoltán –, ám sok diák szülői ráhatásra mégis inkább utóbbit választja, ám aztán mégsem tanul tovább.
Ami nem is lenne baj, hiszen ha ezután szakmát tanulna, ám a fiatalok között rendkívül leértékelődött a kétkezi munka becsülete.
– A hatvanas-hetvenes években életpályát lehetett építeni az érettségi után megszerzett szakmunkás bizonyítványra – hívta fel a figyelmet Weisz Zoltán –, klasszikus középvezetői karriert jelölt ki. Ma viszont kevesen választják ezt az utat, inkább egy értéktelen, a munkaerőpiacon legtöbbször használhatatlan diplomát szereznek meg inkább.
A szakember úgy vélte, az érettségi devalválódásához hozzájárult, hogy manapság könnyebb megszerezni, mint akár két-három évtizeddel ezelőtt, s így a diákok többsége csak afféle ugródeszkaként tekint rá a további érvényesüléshez.
– Meglehetősen kevés a becsülete a matúrának – ismerte el Gyallai Katalin, a kaposvári Munkácsy gimnázium igazgatója. – Egy gimnazista számára csak belépő a felvételihez, egyfajta automatizmus, már régóta nem a felnőtté válás első lépcsőfoka. Önmagában semmit sem ér, éppen ezért nálunk minden diák tovább akar tanulni, s tavalyig ez elenyésző, évente három-négy tanuló kivételével mindenkinek sikerült is.
Az idén azonban megváltozott a felvételi rendje, nem véletlen, hogy a jelen érettségizői és szüleik is sokkal szkeptikusabbak a jövőt illetően.
– Láthatóan bizonytalanabbá váltak a gyerekek, s minden bizonnyal a majdani statisztika is alátámasztja, nem jutnak majd be annyian a felsőoktatásba, mint eddig – tette hozzá az igazgatónő. – Az átalakítás vélhetően hamar érezteti majd hatását a középszintű oktatásban is, többen jelentkeznek majd a szakmát is adó szakközépiskolákba, mint eddig, a gimnáziumot pedig azok választják majd, akik biztosak benne, bejutnak majd az egyetemekre. Ezáltal a gimnáziumi oktatás presztízse is emelkedhet.
Gyallai Katalin szavait igazolta Keczeli László, a kaposvári Noszlopy közgazdasági szakközép igazgatója, aki kijelentette: már az idei beiskolázásnál többen jelentkeztek hozzájuk, mint egy éve.
– Gimnáziumi érettségivel szóba sem állnak a fiatalokkal a munkaerőpiacon – mondta Keczeli László. – A diákok is tudják, a matúra semmire sem elég, így nem is nagyon törik magukat a vizsgákon. Tőlünk a tanulók fele továbbtanul, akik pedig nem, jórészt itt maradnak ötödik évfolyamon, s szereznek még egy szakmát. Főként a szülők motiválják őket, még akkor is, ha a gyerek tovább akar tanulni, úgy vannak vele, a plusz egy szakma bármikor jól jöhet. Főként, hogy a mai világban a cégek nem is feltétlenül diplomást keresnek egy adott munkakörbe, hanem szakirányú érettségizettet, ugyanis nem kell nekik annyit fizetni.
Az igazgató által elmondottak miatt marad még egy évet a közgázban az a négy lány is, akik már tizenegy óra előtt befejezték a magyar érettségit. Mindannyian tovább akarnak tanulni, ám a felvételi megváltozása miatt biztosra akarnak menni, s begyűjtik az ötödik évvel járó plusz papírt is.
– Irigylem őket – mondta erre a Táncsicsból éppen kilépő fiú. – Nekem mindenképpen be kell jutnom valahová, hiszen az érettségivel kitörölhetem… Pedig a nagyanyám nagyon büszke rám, neki még sokat jelent ez a papír, az ő idejében még megbecsült embernek számított, akinek gimis érettségije volt. Ma munkanélküli-jelöltnek…
Karinthy, Arany, Camus, Németh G. és Heltai a feladatok között
Az 1988-as Nemzeti olvasókönyv – Lukácsy Sándor szerző szerint a magyar történelemről és kultúráról szóló verses és prózai válogatás az olvasók nemzeti öntudatát fejleszti – könyvismertetőjének részlete alapján kellett válaszolniuk a szövegértési kérdésekre a középszintű magyar érettségin a vizsgázóknak. A szakemberek szerint a szöveget valamivel nehezebb volt értelmezni, mint a tavalyi Nemes-Nagy Ágnes-művet, ám egyszerűbbnek tűnt a 2010-es szövegnél. A feladatra, mely a szövegértési kompetenciát mérte fel 60 percet kaptak a vizsgázók.
Akiknek ezután három óra állt rendelkezésükre a vizsga második részének, az esszének megírására, melynél három téma közül választhattak a diákok. Összehasonlító elemzést írhattak Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének két része – A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel – alapján, a heroikus életérzés mellett vagy ellen érvelhettek irodalmi példák segítségével Albert Camus A pestis című regénye alapján, vagy elemezhették Arany János Tetemre hívás című művét – azaz nem jött be a diákok várakozása, akik többsége az idén száz éve született Örkény Istvánt is a feladatok közé várta.
Emelt szinten a négy óra alatt négyféle feladatot kellett megoldaniuk a maturálóknak. A nyelvi-irodalmi műveltségi, szövegértési feladatsor kiinduló szövege Németh G. Bélának a Hét évszázad magyar költői című antológiához írt utószava volt. Műelemzésként Heltai Jenő Nagyapó novelláját kapták a diákok, akiknek a Reflektálás egy jelenségre feladatban az irodalom és a természettudomány kapcsolatáról kellett kifejteniük véleményüket. A gyakorlati írásbeliség feladat során egy üdvözlő beszédet kellett készíteni, mely a nyelvújítási mozgalom értékeire hívta fel a figyelmet.
Kedden a matematikával folytatódik az érettségi.
Több mint hétszáz somogyi emelt szinten
Somogyban 38 vizsgahelyszínen közel 4000 diák ad számot tudásáról az érettségi tárgyakból június 28-ig. A megyében 711 diák vizsgázik emelt szinten, a középszinten 111 vizsgacsoportban maturálnak a tanulók. Somogyban az érettségi vizsgák első napján rendkívüli eseményről nem érkezett bejelentés.
Jelentősen devalválódott az érettségi értéke, a fiatalok többsége csak egyetemi beugrónak tekinti a régebben rangot jelentő matúrát, mely a munkaerőpiacon igazából semmit sem ér.
Ezt ne hagyja ki!
Mutasd meg a szépséged és legyél te 2021 Tündérszépe! Tízmilliós összdíjazás, autóhasználat és modellszerződés vár a legszebbekre
