Hárommillió forintot fizetett a társulás a cégért, majd hétmillió forinttal emelte meg a jegyzett tőkéjét, vagyis tízmillióért jutottak a tavaly év elején nagy visszhangot kiváltva feltűnt ZŐŐD-höz, mely jelenleg több belső-somogyi községben szolgáltat, de szerződése van a rendőrséggel, valamint a kormányhivatallal és annak különböző szerveivel is. Megírtuk korábban: Siófok kifogásolta, hogy az ottani földhivatalból is a ZŐŐD szállítja el a szemetet Kaposvárra, továbbá feltűnt a céggel kapcsolatban, hogy ugyan papíron a gépkocsivezető a tulajdonos-ügyvezető, ám a 2012. január 10-én beadott kérelmükre rekordgyorsasággal, 17-én kaptak szolgáltatási engedélyt a zöldhatóságtól.
– Olcsó vétel volt, hogyan jutottak a ZŐŐD-höz? – kérdeztük Schmidt Jenő tabi polgármestertől, a nyugat-balatoni hulladékgazdálkodási társulás alelnökétől.
– 2014. januártól – megjegyzem, nagyon helyesen – csak többségi önkormányzati, vagy állami tulajdonú nonprofit társaság végezheti ezt a közszolgáltatást és minden önkormányzat csak olyan szolgáltatóval köthet szerződést az új törvény értelmében, mely újonnan is jogosultságot szerzett erre a tevékenységre – felelte Schmidt Jenő. – Mi hatvannégyen, akik megalakítottuk a nyugat-balatoni társulást, úgy döntöttünk, hogy mivel teljesen új társaságot kevés pénzből nem nagyon lehet alakítani, körülnézünk a piacon. Kis cégek jöhettek szóba, olyanok, amelyek kiszorulnának a piacról januártól. Ilyen a ZŐŐD Kft. is, a zimányi székhelyű társaságnak két magánszemély volt a tulajdonosa. A társulás vásárolta meg a kft.-t, vagyis mind a hatvannégy önkormányzat tulajdonos. Ezt a céget kívánjuk felépíteni, folyamatban van az engedély beszerzése, azt szeretnénk, hogy a mi 64 településünkön is ez a közös önkormányzati cég legyen a közszolgáltató. S igen, olcsó vétel volt, mert a tulajdonosok felismerték, hogy nem lesz piacuk, viszont most még akadt vevőjük.
– Pénz persze majd a cég működtetéséhez is kell…
– Máris több hazai cég bejelentkezett, amely segítene eszközökkel az átállás során. Közben persze igényt tartunk a sajátjainkra is, azokra, melyeket most az AVE Zöldfok Zrt. használ, de az önkormányzatok pénzén vásárolták az ISPA-program során. Hatvannégyünkre juthat például nyolc-tíz kukásautó, ezeket kérjük, de egyáltalán nem biztos, hogy „simán” meg is kapjuk. Erre is fel vagyunk azonban készülve. S informatikai-, valamint eszközbeszerzési pályázatok révén is remélünk támogatást. Eldöntöttük, hogy ha – főleg kezdetben – nehéz is lesz, de végigcsináljuk. A saját kezünkbe vesszük ezt a közszolgáltatást, mert ahogyan a kormány is szeretné, rendet kell végre tenni ezen a piacon, az nem megy tovább, hogy évi 300 millió forintos osztalékot vegyenek ki ilyen cégekből a tulajdonosok, miközben olyan igazolt költségeket építenek be a díjba, tehát fizettetnek meg a lakossággal, mint például alapítványi- vagy sportklub-támogatás, hétvégi csapatépítő tréning a munkatársaknak. Nem lehet a lakosság terheit a végtelenségig növelni.
– A ZŐŐD tehát majd olcsóbban szállítja el a szemetet?
– Az a célunk, hogy a lakosság elégedett legyen. Elég nagy a leendő terület, a Balaton-part Balatonszemestől Vörsig, Tab, Tamási és ott van még az is, ahol a ZŐŐD jelenleg is szolgáltat. A nonprofit jelleg nem azt jelenti, hogy valamekkora nyereség ne képződhetne. Hatósági ár lesz, így arra nem lesz ráhatásunk, annál inkább a költségekre. Arra kell figyelnünk, hogy azok a hatósági ár alatt maradjanak.
– Lehetséges ez? Lerakási adó, e-útdíj, rezsicsökkentés…
– Lehetséges. Átalakul a piac, minden változik, a leendő közszolgáltató például nem csak a lakosságtól viszi majd el a szemetet, hanem a cégek kommunális hulladékát is csak az szállíthatja el. A hatvannégyből ma negyvenegynéhány településen szolgáltat az AVE Zöldfok, a jogszabály értelmében mindegyik fölmondja most velük a szerződést, s közben szeptembertől fokozatosan elkezdjük felfejleszteni a ZŐŐD Kft.-t. A lerakási adó jó ösztönző az újrahasznosításra, de szerintem nemsokára változtatni kell rajta, mert Magyarországon még nem működik megfelelően a másodlagos piac, vagyis a válogatott hulladék értékesítése. Előbb-utóbb az is fel kel hogy merüljön a döntéshozókban: mégis csak érdemes volna két-három nagy hulladékégető felépítése. A lakosság is egyre több hulladékot éget el…
– De a díj, az mérséklődik?
– Igen, ha teljesen más struktúrájú szolgáltatók lesznek a piacon. Tabon egyébként ma sem 650 forint egy 120 literes kuka ürítése, hanem csak bruttó 293. Lesz díjcsökkenés, de persze abba már nem fér bele se csapatépítő tréning, se szolgálati luxusjárgány, se futballklub-támogatás…
Kelet-nyugat persorozat: a három hulladéklerakó tulajdonjogát is vitatják
A siófoki székhelyű AVE Zöldfok Zrt. szétválását a nyugat-balatoni társulásban tag öt kisrészvényes akadályozta meg, ahogyan korábban már megírtuk. Schmidt Jenő azt mondta: a szétválásról döntő közgyűlés szerintük nem volt szabályos, várják a bíróság álláspontját. De nem ez az egyetlen per kelet és nyugat között, ahogyan a társulási alelnök tájékoztatott, a somi, ordacsehi és balatonkeresztúri lerakók ügyében tulajdonjogi pert indítottak, ezért perfeljegyzés is került az ingatlanokra, mert úgy vélik, jogtalanul jegyezték be a tulajdonjogot egyedül Siófok javára. A lerakók tulajdonosa véleményük szerint az ISPA-program 104 érintett önkormányzata.
