Felújíttatja a kertmozit Zamárdi önkormányzata a városközpont fejlesztésére elnyert pályázat részeként. Az épületet tulajdonló önkormányzat magától értetődőnek tartja, hogy megőrzik a fedett kertmozi eredeti funkcióját.
– Az utóbbi két évben igen látogatott volt a mozi. Nem hiába, hiszen az egyetlen retró kertmozi a térségben – mondta Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere. A településtől egy magánvállalkozó bérli szezonban a létesítményt, ahol a polgármester elmondása alapján még a multiplex és a DVD korában is akár több százan váltanak jegyet némely előadásra. Tény, aki balatoni kertmoziba megy, nem csupán filmre, hanem a hamisíthatatlan, múltidéző életérzésre is befizet. A régi idők persze Zamárdiban sem jönnek vissza, amikor a városvezető emlékezete szerint még kisszékkel kellett a jegyre várni, s az ember akár egy könyvet is kiolvashatott, mire a hosszas sorban állás végén megkapta belépőjét.
A balatonlellei kertmozi még tartja a frontot
Nagy túlélő még a két szomszédos település: Balatonlelle és Balatonszemes kertmozija, ahol ugyancsak a szezonra bérlik a településektől a helyeket az üzemeltetők. Utóbbi helyen tavalyelőtt költöttek egymillió forintot az építményre egy civil felajánlásnak köszönhetően: rendbe tehették a bejáratokat, színpad készült, s a neonreklám is megújulva hirdeti a balatoni retrót. S hogy mennyire lehet még profitálni a vetítésekből a csúcstechnológiával felszerelt és kényelmi szempontból fényévekre elhúzott multiplexek mellett?
– Ha rossz volna a forgalom, akkor nyilván nem vennék ki a mozit – zárta rövidre a választ Takács József balatonszemesi polgármester, aki elmondta: Szemes 300 ezer forintot és a rezsiköltséget kapja egy szezonra. A községtől keletre a dolby digital áldozatait találjuk: Szárszó éppen igyekezne megszabadulni az egykori kertmozi épületétől, melyet 40 millió forintból lehetne felújítani. A vetítések több mint fél évtizede elképzelhetetlenek már az épület állapota és a lelakott berendezés miatt.
– Bő egy évtizede, elődeinknek kellett volna elgondolkodni a mozi jövőjén – vélte Méhész László polgármester. Mint mondta: a jelen állapotában egy szovjet legénységi étkezdéhez hasonlító épületnek még lehet jövője remek fekvése miatt, persze nem kertmoziként és nem önkormányzati tulajdonban.
A szomszédos Földváron néhány éve adták el magánbefektetőnek az egykori kertmozit, aki lebontotta azt, s területösszevonások után nagyszabású turisztikai beruházást tervez.
– Az utolsó években már évről évre csökkenő bérleti díjért tudtuk csak kiadni – számolt be Bezeréti Katalin polgármester. Vélekedése szerint a földvári moziban jó ideje akkor volt a legtöbb néző, amikor a bontás előtt elbúcsúztak az építménytől. Földváron ugyanis megadták a módját, hogy elköszönjenek a legendás időket megért kertmozitól: búcsúvetítést szerveztek.
Azóta a szabadtéri színpadon nyaranta működő Kultkikötőben vannak vetítések. Annak, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek csúcsforgalma örökre a múlté, a siófoki kertmozi is eklatáns példája. A Balaton fővárosában ugyan még áll az építmény, de vetítések itt sem voltak hosszú évek óta.
Szárszón szinte már remény sincs a vetítésre
Leskelődő kamaszok
A kilenc vagy a tizenegy órai előadásra váltson-e jegyet az ember? – a kilencvenes évek elején még ez volt a kérdés a legtöbb balatoni kertmoziban, ahol egy-egy este több filmet is vetítettek. Senkit nem zavart, ha előadás közben a szomszéd széke nyekergett vagy a hangfal időnként jókorát reccsent – egyebek mellett ez volt közös szinte minden balatoni kertmoziban. Az örök legenda része marad a tetőn kopogó eső zuhogása is, melytől néha a filmet is alig lehetett hallani, ahogy a bliccelő kamaszok is mindenütt megvoltak, akiket a kerítésről kellett lekergetni minden este.
