Vetemény helyett gaztenger - elhagyatott házak, elvadult udvarok

– Az önkormányzat megpróbál segíteni, de nem vagyunk könnyű helyzetben – vallotta be Horváth Zoltán, Kisgyalán polgármestere. – Helyi rendeletben szabályoztuk az együttélés szabályait, ebben minden tulajdonost köteleztünk a kertművelésre is, de nem mindenki tartja be. Őket felszólítjuk, és próbálunk eljárást indítani a többi lakos érdekében. De ha a magánterületen nincs parlagfű, akkor nehéz a bizonyítási eljárás. Félő, hogy birtokháborítást varrnak a nyakunkba, ha bemegyünk. A parlagfű rendelet megszabja, hogy mennyire lehet szennyezett a terület, ahová emiatt behatolhatunk. Jó lenne egy minisztériumi vagy kormányrendelet, amelyik a parlagfű kategóriáján kívül is szabályozná a kérdést. Vannak tulajdonosok, akikkel meg lehet beszélni, hogy ne zavarják a szomszédot, de vannak olyanok is, akikkel a mentális állapotuk miatt nem lehet egyezkedni.



Szakértők szerint van törvényi lehetőség a fellépésre, Somogyban mégis annyi önkormányzat birkózik hasonló bajokkal, hogy az már komoly gondot jelent. Egyre több a lakatlan épület, vannak kistelepülések, ahol szinte minden második ház összedőlt már. Egyre több az elvadult terület a portákon. Néha az sem segít, ha az üres házakat külföldiek vásárolják meg, mert közülük vannak, akik hetekig, hónapokig távol maradnak. A burjánzó gaztenger mellett hiába vannak veteményesek, ha átmásznak a rovarok, csigák, rágcsálók.

A vidéki kistelepüléseken sok beteg, idős ember él, közülük sokan már nehezen nyírnak füvet, gondoznak kertet az egészségi állapotuk miatt. Hogy az önkormányzatok segítsenek rajtuk, közmunkásokkal tetetik rendbe a portákat. De ez sem egyszerű, ha közben kiderül, hogy az idősek gyermekei drága kocsikon nyaralni járnak, ám a falusi házakat nem akarják gondozni.

Tetemes bírságokat szabhatnak ki a hatóságok

– A növényvédelmi és a talajvédelmi törvény közösen írja elő, hogy a termőfölddel rendelkezők kötelesek védekezni a gyomok, növényi betegségek és állati kártevők ellen, attól függetlenül, hogy külterületről vagy belterületről, állami vagy magántulajdonról, nagyobb térségről vagy kiskertről van-e szó – mondta Tóth István, kaposvári növényvédelmi szakmérnök, a növényorvosi kamara elnökségi tagja. – Hogy betartsák a törvényt, senki ne írjon levelet a minisztériumba, mert első fokon a jegyzőhöz kell fordulni, lehetőleg ajánlott levélben. A jegyző tarthat szemlét, és kötelezheti a tulajdonost, hogy tegye rendbe a területet.

Ha a gazda nem végzi el a közérdekű védekezést, az önkormányzat közmunkásokkal végrehajthatja ezt a tulaj költségére. Ügyészségi engedély birtokában be lehet menni a portára, az nem magánlaksértés. Ha a jegyző szükségesnek látja, bevonhatja a szakhatóságot is, a Nébih szakigazgatási szerve napokon belül felméri a helyzetet. A parlagfű és a szőlő vírusos megbetegedései különösen nagy veszélyt jelenthetnek a környezetre.

– Ötvenezertől többszázezer forintig is terjedhet a bírság, amely a parlagfüves külterületeken akár az ötmilliót is elérheti – folytatta Tóth István. – A tavaszi határszemléken a földhivatalok is megvizsgálják, eleget tettek-e a gazdák a művelési kötelezettségüknek, emiatt bírságolhatnak. Kulturált állapotban kell tartani a területet, de elég ha lekaszálják. Kiskertek esetében a jegyzők büntethetnek.