Külföldiek is érdeklődnek a fehér hímzés iránt

Öt éve vetődött fel az ötlet, hogy a hagyományos karádi hímzést tovább kellene örökíteni, idézte fel Szukits Sándorné. – Akkor mentem nyugdíjba, és megalakítottuk a hímzőkört – mondta a hímzőkör vezetője. – Hetente összejön tíz-tizenöt asszony, néhányan más településekről érkeznek, sőt helyi német hölgyeket is bevontunk a munkába. Csak hagyományos karádi hímzéseket készítünk, de a modern kornak megfelelően. Az asszonyok közül többen országos minősítéseken vesznek részt, hogy elnyerjék a népművészet mestere címet. Szép eredményeket értek el eddig. Indultunk az „Újraöltünk, örökítünk” országos programban, a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében. Részt vettünk egy regionális vándorkiállításon, amelyet a Balaton környéki megyéknek rendeztek. Meghívták a hímzőkört a Magyar érték napra Budapestre, és a Somogyi érték napra Kaposvárra. A Médiawave fesztiválon Komáromban is képviseltük Somogyot. Legutóbb a Babel Sound Balatonbogláron meglepődtünk azon, hogy a külföldi fiatalok közül mennyien érdeklődtek a karádi hímzés iránt. Sok táborba is eljutunk, és tanítjuk a gyermekeket. A nemzetközi Méta népzene- és néptánctáborban 40 lánykát ismertettünk meg hímzésünkkel.

Szukits Sándorné szerint a hímzőkörben jó közösség formálódott, sok az egyedülálló, nyugdíjas hölgy, akik kikapcsolódhatnak a hétköznapokból. A sok meghívás révén ismertté válik a karádi hímzés, nemcsak a kalocsai vagy a matyó jut az emberek eszébe. A faluban még élnek idősek, akik őrzik a hímzéskultúrát, a hímzőkör vezetője szerint érdemes tanulni tőlük, mert az utolsó órában vannak, hogy megőrizhessék Karád ezen kincsét.