11°

Géntérképpel védik a hungarikum nyulat

Nemrégiben a Kaposvári Egyetem és a Magyar Óriásnyúl Tenyésztők Országos Egyesülete közös együttműködésbe kezdett. Céljuk az, hogy feltérképezzék a magyar óriásnyúl genetikai állományát. Sokan gondolhatnák, hogy ilyen komoly érdekképviselet és munka minden élőlénynek dicséretére válna. Ám Bellovits Gyula, az egyesület elnöke szerint erre szükség is van, hisz a magyar óriásnyúl hungarikum elismerésre vár, és mivel még fennáll hamisításának lehetősége is, minden védelmet megérdemel.

– Miért az óriásnyúl érdemelte ki ezt a kitűntetettnek tűnő figyelmet?
– Mert ez az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta. Nem egyszerűen óriásnyúl, mert abból más nemzeteknek is van saját fajátja, hanem kifejezetten magyar óriásnyúl. Jobbnak is gondolom a többi nyúlfajtánál, hisz jól nevel, jól szaporodik, jó a növekedési erélye, és nem olyan kényes mint más fajok. Jobban tűri a klímaváltozásokat is. Az 1900-as évek elején alakították ki ezt a nyulat, és igen jól sikerült.

– Ezt a nyúlfajtát úgy kellett kialakítani?
– Természetesen. Majdnem minden faluban volt régen úgynevezett istállónyúl, ami csak ott futkározott a lábasjószágok között, ott nevelkedett, és ha a gazdának nyulat támadt kedve enni, csak elkapott egyet, és ment a fazékba, sütőbe. Ezt a fajtát kezdték el aztán átalakítani, szelektálni. Hoztak belga óriásnyulat, és azzal keresztezték, aminek eredményeképpen kialakult egy állomány, jellemzően a főúri kastélyok kertjeiben. Aztán a 70-80-as években lett ismét felkapott dolog óriásnyulat tartani. Az iparosodás, és a panelprogram keretében nagyon sokan költöztek a városba, de elszakadni nem tudtak a falusi létformától teljesen. Így hozták, vagy tartották állataikat kertjeikben, így lett népszerű az óriásnyúl tartása is. Ahol voltak bányászok, acélipari fellegvárak, ott az emberek a munkából hazatérve foglalkoztak az állataikkal. Ezért alakult úgy, hogy abban az időben nagyon sok tenyésztő volt.

– Csak a húsáért tartanak ilyen állatot?
– Igen, manapság jobbára azért. Régebben a prémjéért is tartották, de a szőrmeipar elment a fehér irányába, mert az jól festhető, jól kezelhető szín. Aztán a különböző állatvédő szervezetek sem a sokirányú felhasználás felé terelték a tenyésztés folyamatait. A szűcsök és a feldolgozók elmentek abba az irányba, mint mindenki más, hogy tömegtermelés kell a sikerhez. Az előbb is említett időszakban emlékszem még jártak a falvakban felvásárlók. Ma már ez nincs meg, így a húsért és a prémért tenyészteni az állatot háztáji gazdálkodásban már nincs sok értelme, nincs aki begyűjtse azt. Viszont az egészséges élelmiszerhez való hozzájutás egyik legegyszerűbb módja, ha magyar óriásnyulat tartunk. Húsa sok vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz.

– Egy óriásnyúl tenyészetet úgy kell elképzelni, mint mondjuk ahogy a filmekben látjuk, hogy nagyüzemben, több hektáron összezsúfolva nevelkednek csirkék, marhák?
– Nem, egyáltalán nem. A magyar óriásnyúl mindig is kisüzemi volt, és háztáji. Soha nem öltött ipari méreteket a tenyésztése. Olyan volt, akinek 80-100 anyanyula is volt, hallottunk róla. De ez a fajta a nagyipari tartásra alkalmatlan. Persze ki lehet alakítani hozzá a feltételeket, de nem éri meg. Mivel nagytestű nyúlról van szó, nem bírja a rácsos tartást, hely kell neki, és telepadlós ketrec. Nagyon igaz amit a tarkások – a tarka marha tenyésztők – szoktak mondani: az az állat, amit Riskának szólítanak, és megsimogatnak, az két literrel több tejet ad. Ha van az embernek tíz anyanyula, mindegyiket ismeri, nevet ad neki, gondoskodik róla, az teljesen más, mint amikor nagyon állatot egy gépi etetősoron végig etet, végignéz rajtuk, és végzett is a gondoskodással. A gondozó meg a gazda az két külön kategória itt is.

– Ha ennyire értékes egy állatfaj, akkor törvényszerű, hogy egyesülete lesz?
– Van egy őshonos törvény, ami felsorolja a Magyarországon őshonos állatokat. Ebben benne van a magyar óriásnyúl is. A magyar állam hitet tett amellett, hogy az őshonos állatokat megvédi, megőrzi és fenntartja. Az ehhez kapcsolódó feladatokat az általa elismert tenyésztő szervezetre ruházza rá. A mi egyesületünk vállalta fel ezt a szigorú feltételrendszerhez kötött munkát. Ezért mi tartjuk nyilván az állatokat, és mi vagyunk jogosultak törzskönyvet is kiadni. Ezt komolyan vesszük, az állatnak a törzskönyv olyan, mint autón a rendszám. Jelenleg hozzávetőleg 250-300 tenyészállatot tartunk nyilván. Az egyesület egyébként 2009-ben alakult, a fajta két megmentője, Völgyi Tamás és Nagy János segítségével.

– Meg kellett menteni a magyar óriásnyulat?
– Elindult egy időszak abban az időben, hogy többen össze-vissza keresztezték a nyulakat, majd azt állították, hogy az a legjobb és megpróbálták eladni. A probléma abból adódott, hogy sokan átkeresztezték a magyar óriásnyulat a némettel, és utána ezt magyarként árulták tovább. Voltak tehát hamisítások, ami szükségessé tette, hogy megmentsük a magyar óriásnyulat abban a formájában, ahogy az mindig is létezett. A fajtának nagyon régi standardjei vannak, így azonosítható volt, ha valaki idegen nyulat kevert a vérvonalba.

– A Kaposvári Egyetemmel való együttműködés hogyan segítheti ezt a folyamatot?
– Most fogjuk meghatározni a genetikai állományát ennek az őshonos nyúlfajtának. Lesz egy olyan genetikai térképünk, ami alapján egyértelműen meghatározhatóvá válik, hogy mely egyedek eredeti magyar óriásnyulak, és melyek azok, amiket kereszteztek, illetve amelyikek kevert vérvonalúak. Mert azt tudni kell, hogy minden hibridet valamilyen céllal tenyésztik, és őshonos fajták az alapjai. Ezek az alapok teszik biztossá azt, hogy ne csupán egyetlen célnak feleljenek meg az állatok – több húshozam, vágósúly gyorsabb elérése, több tojás – hanem a világ változásait jobban kövessék, gyorsabban akklimatizálódjanak a megváltozott körülményekhez.

Hozzászólások

11°
Gyengén felhős
P
10°
Sz
-1°
V
-2°
H
-1°

Hirdetés

Árvízi biztonságot növelő beruházás indult

Hirdetés

A Csiky Gergely Színház aktuális műsora
Pécsi Ítélőtábla
K. G.
Agyonverte volt osztálytársát – életfogytiglant kapott a gyilkos
párducon lovagló férfiak / 24 perce
Kockás hasa árulta el két szoborról, hogy Michelangelo alkotásai
A szobrok több száz évig pihentek különböző gyűjtőknél, de eddig azt hitték, egy holland szobrász készítette őket.
Gyász
Fájó szívvel tudatjuk, hogy ARNOLD LÁSZLÓ 56 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése november 19-én, hétfőn, 11 órakor lesz a zselicszentpáli temetőben. Szerettei
"Sohasem halványul szívünkben emléked, Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza érted." Fájdalommal emlékezünk, SOMOGYVÁRI JÁNOSNÉ Róth Ilona halálának 5. évfordulójára. Szerettei
"Akárki megszülethet már, csak ő nem." /Kosztolányi Dezső/ Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal akik ismerték és szerették, hogy FORRÓ SÁNDORNÉ Ángyán Magdolna életének 77. évében itthagyta szeretteit. Temetése november 16-án pénteken, 14:30 órakor kezdődő gyászmise után lesz a töröcskei temetőben. Ezúton mondunk köszöntet mindenkinek, aki utolsó útjára elkíséri. Gyászoló családja
Szomorúan tudatom, hogy SZITA LAJOSNÉ 91 éves korában elhunyt. Temetése november 19-én, hétfőn, 12.30 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. Szita Lajos
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HANKAI JÁNOSNÉ Bernáth Jolán életének 92. évében elhunyt. Temetése november 16-án 10 órakor lesz Nagyberkiben az új temetőben. Gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy MAGYAR GYULA volt marcali lakos elhunyt. Temetése november 16-án, pénteken, a 14.30 órai Marcali Gizella templomban tartandó gyászmisét követően 15 órakor lesz az altemplomban. Gyászoló családja
"Elmentél tőlünk, mint a lenyugvó nap. De emléked szívünkben él, és örökre itt marad." Fájó szívvel emlékezünk KOVÁCS TIVADAR volt Kaposvár Petőfi utca 35. szám alatti lakosra, halálának első évfordulóján. Szerettei
„Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, S akit szeretünk, azt nem feledjük el.” Fájó szívvel tudatjuk, hogy NOVOSZEL ATTILA LÁSZLÓNÉ Kívés Aranka életének 64. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatására november 17-én, szombaton, 11.30 órakor kerül sor a kaposvári Keleti temető ravatalozójában. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Szerető férje, leányai és családtagjai
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy édesapánk, DOMA JÁNOS nyugalmazott rendőr alezredes 70 éves korában elhunyt. Temetése november 17-én, szombaton, 11 órakor lesz a fonyódi temetőben katonai tiszteletadás mellett. Gyászoló gyermekei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy MIHALICZ JÁNOS a balatonföldvári Vízirendészet egykori parancsnoka elhunyt. Temetése november 15-én, 14 órakor a fonyódi temetőben lesz. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy HAJDU IBOLYA somogyvári lakos 49 éves korában hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése november 16-án, pénteken, a 14 órai gyászmisét követően a somogyvári temetőben lesz. Kérjük a személyes részvétnyilvánítás mellőzését. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
"Még nagyon fáj, S talán örökre így marad, De mindig velem leszel, Az idő bárhogy halad. Az évek múlnak, feledni nem lehet, nagyon hiányzol, nagyon rossz nélküled." Soha el nem múló fájdalommal emlékezem szeretett férjemre, KELMESI NÁNDORRA halálának 2. évfordulóján. Szerető feleséged és szeretteid
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BENCSIK JÓZSEFNÉ Boros Margit Nagyatád Kossuth utcai lakos életének 88. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése november 16-án a 11 órakor kezdődő gyászmisét követően 11.30 órakor lesz a nagyatádi központi temetőben. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Elbúcsúzom, ez a Föld már nem az én otthonom, De a szívemet, örökre nálatok hagyom." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy HEDERICS JÓZSEF jutai lakos, 81 éves korában elhunyt. Temetése november 15-én, csütörtökön, a 14 órai gyászmisét követően, a jutai temetőben lesz. A gyászoló család
Szomorúan tudatjuk, hogy BUDAI MÁRIA volt nyomdai dolgozó 73 éves korában váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása november 16-án, pénteken, 10 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. Gyászoló szerettei
„Pihenj te drága szív, megszűntél dobogni, szerető jóságod nem fogjuk feledni.” Mély fájdalommal tudatjuk, hogy CSERMAN ISTVÁNNÉ volt bútorgyári dolgozó 80 éves korában elhunyt. Temetése november 16-án, pénteken, 11 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy AGATIC GYULA kaposkeresztúri lakos, 84 éves korában elhunyt. Temetése november 14-én 13 órakor a kaposkeresztúri temetőben lesz. A gyászoló család
„Elment egy lélek ma ismét a Földről, kit szívünk többé el sosem feled. Csendesen figyelsz ránk már odaföntről… legyen helyettünk: Isten Veled” Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk és dédnagymamánk MÁJER ISTVÁNNÉ Pitz Anna kaposfői lakos 91 éves korában csendesen elhunyt. Temetésére november 15-én, csütörtökön, a 10.30 órakor tartandó gyászmisét követően kerül sor a kaposfői Katolikus temetőben. Szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa, nagyapa és dédnagyapa SZALAI ISTVÁN Áfész volt gépkocsivezetője, csurgói lakos 84 éves korában hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése Csurgó-Sarkadi temetőben november 15-én 14.30 órakor lesz. A gyászoló család
„Az édesanyák nem halnak meg, csak fáradt szívük pihenni tér.” Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy ORBÁN SÁNDORNÉ volt Kaposvár, Keletivánfa utcai lakos életének 85. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása november 14-én, szerdán, 11 órakor lesz a kaposvári Nyugati temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
közgyűlés / 28 perce
Útilapu a sátorgarázsoknak – az adókról is döntöttek a közgyűlésen
Kovács Gábor
vissza nem térítendő támogatás / 36 perce
Huszonötmillió forintra pályázhatnak a civilek
Fenyő Zsuzsa
Praktikák / 58 perce
Így lesz olyan a süti, mint a nagyié
érdekes pali / 1 órája
A japán kiberbiztonsági miniszter nem ebben a világban él
Arrogancia vagy sportdiplomácia? / 1 órája
Román vádak a székelyföldi foci magyar finanszírozásáról
a gálára készülve / 2 órája
A K-1 legendája készíti fel a TEK-eseket