Géntérképpel védik a hungarikum nyulat

Nemrégiben a Kaposvári Egyetem és a Magyar Óriásnyúl Tenyésztők Országos Egyesülete közös együttműködésbe kezdett. Céljuk az, hogy feltérképezzék a magyar óriásnyúl genetikai állományát. Sokan gondolhatnák, hogy ilyen komoly érdekképviselet és munka minden élőlénynek dicséretére válna. Ám Bellovits Gyula, az egyesület elnöke szerint erre szükség is van, hisz a magyar óriásnyúl hungarikum elismerésre vár, és mivel még fennáll hamisításának lehetősége is, minden védelmet megérdemel.

– Miért az óriásnyúl érdemelte ki ezt a kitűntetettnek tűnő figyelmet?
– Mert ez az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta. Nem egyszerűen óriásnyúl, mert abból más nemzeteknek is van saját fajátja, hanem kifejezetten magyar óriásnyúl. Jobbnak is gondolom a többi nyúlfajtánál, hisz jól nevel, jól szaporodik, jó a növekedési erélye, és nem olyan kényes mint más fajok. Jobban tűri a klímaváltozásokat is. Az 1900-as évek elején alakították ki ezt a nyulat, és igen jól sikerült.

– Ezt a nyúlfajtát úgy kellett kialakítani?
– Természetesen. Majdnem minden faluban volt régen úgynevezett istállónyúl, ami csak ott futkározott a lábasjószágok között, ott nevelkedett, és ha a gazdának nyulat támadt kedve enni, csak elkapott egyet, és ment a fazékba, sütőbe. Ezt a fajtát kezdték el aztán átalakítani, szelektálni. Hoztak belga óriásnyulat, és azzal keresztezték, aminek eredményeképpen kialakult egy állomány, jellemzően a főúri kastélyok kertjeiben. Aztán a 70-80-as években lett ismét felkapott dolog óriásnyulat tartani. Az iparosodás, és a panelprogram keretében nagyon sokan költöztek a városba, de elszakadni nem tudtak a falusi létformától teljesen. Így hozták, vagy tartották állataikat kertjeikben, így lett népszerű az óriásnyúl tartása is. Ahol voltak bányászok, acélipari fellegvárak, ott az emberek a munkából hazatérve foglalkoztak az állataikkal. Ezért alakult úgy, hogy abban az időben nagyon sok tenyésztő volt.

– Csak a húsáért tartanak ilyen állatot?
– Igen, manapság jobbára azért. Régebben a prémjéért is tartották, de a szőrmeipar elment a fehér irányába, mert az jól festhető, jól kezelhető szín. Aztán a különböző állatvédő szervezetek sem a sokirányú felhasználás felé terelték a tenyésztés folyamatait. A szűcsök és a feldolgozók elmentek abba az irányba, mint mindenki más, hogy tömegtermelés kell a sikerhez. Az előbb is említett időszakban emlékszem még jártak a falvakban felvásárlók. Ma már ez nincs meg, így a húsért és a prémért tenyészteni az állatot háztáji gazdálkodásban már nincs sok értelme, nincs aki begyűjtse azt. Viszont az egészséges élelmiszerhez való hozzájutás egyik legegyszerűbb módja, ha magyar óriásnyulat tartunk. Húsa sok vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz.

– Egy óriásnyúl tenyészetet úgy kell elképzelni, mint mondjuk ahogy a filmekben látjuk, hogy nagyüzemben, több hektáron összezsúfolva nevelkednek csirkék, marhák?
– Nem, egyáltalán nem. A magyar óriásnyúl mindig is kisüzemi volt, és háztáji. Soha nem öltött ipari méreteket a tenyésztése. Olyan volt, akinek 80-100 anyanyula is volt, hallottunk róla. De ez a fajta a nagyipari tartásra alkalmatlan. Persze ki lehet alakítani hozzá a feltételeket, de nem éri meg. Mivel nagytestű nyúlról van szó, nem bírja a rácsos tartást, hely kell neki, és telepadlós ketrec. Nagyon igaz amit a tarkások – a tarka marha tenyésztők – szoktak mondani: az az állat, amit Riskának szólítanak, és megsimogatnak, az két literrel több tejet ad. Ha van az embernek tíz anyanyula, mindegyiket ismeri, nevet ad neki, gondoskodik róla, az teljesen más, mint amikor nagyon állatot egy gépi etetősoron végig etet, végignéz rajtuk, és végzett is a gondoskodással. A gondozó meg a gazda az két külön kategória itt is.

– Ha ennyire értékes egy állatfaj, akkor törvényszerű, hogy egyesülete lesz?
– Van egy őshonos törvény, ami felsorolja a Magyarországon őshonos állatokat. Ebben benne van a magyar óriásnyúl is. A magyar állam hitet tett amellett, hogy az őshonos állatokat megvédi, megőrzi és fenntartja. Az ehhez kapcsolódó feladatokat az általa elismert tenyésztő szervezetre ruházza rá. A mi egyesületünk vállalta fel ezt a szigorú feltételrendszerhez kötött munkát. Ezért mi tartjuk nyilván az állatokat, és mi vagyunk jogosultak törzskönyvet is kiadni. Ezt komolyan vesszük, az állatnak a törzskönyv olyan, mint autón a rendszám. Jelenleg hozzávetőleg 250-300 tenyészállatot tartunk nyilván. Az egyesület egyébként 2009-ben alakult, a fajta két megmentője, Völgyi Tamás és Nagy János segítségével.

– Meg kellett menteni a magyar óriásnyulat?
– Elindult egy időszak abban az időben, hogy többen össze-vissza keresztezték a nyulakat, majd azt állították, hogy az a legjobb és megpróbálták eladni. A probléma abból adódott, hogy sokan átkeresztezték a magyar óriásnyulat a némettel, és utána ezt magyarként árulták tovább. Voltak tehát hamisítások, ami szükségessé tette, hogy megmentsük a magyar óriásnyulat abban a formájában, ahogy az mindig is létezett. A fajtának nagyon régi standardjei vannak, így azonosítható volt, ha valaki idegen nyulat kevert a vérvonalba.

– A Kaposvári Egyetemmel való együttműködés hogyan segítheti ezt a folyamatot?
– Most fogjuk meghatározni a genetikai állományát ennek az őshonos nyúlfajtának. Lesz egy olyan genetikai térképünk, ami alapján egyértelműen meghatározhatóvá válik, hogy mely egyedek eredeti magyar óriásnyulak, és melyek azok, amiket kereszteztek, illetve amelyikek kevert vérvonalúak. Mert azt tudni kell, hogy minden hibridet valamilyen céllal tenyésztik, és őshonos fajták az alapjai. Ezek az alapok teszik biztossá azt, hogy ne csupán egyetlen célnak feleljenek meg az állatok – több húshozam, vágósúly gyorsabb elérése, több tojás – hanem a világ változásait jobban kövessék, gyorsabban akklimatizálódjanak a megváltozott körülményekhez.

Hozzászólások

Perselypénz
Egy ismeretlen jótevő 160 ezer eurót hagyott egy templom oltárán
emberrablás / 6 órája
Elrabolták az Esterházy-vagyon osztrák kezelőjének anyját
Az idős hölgyet az ausztriai Kismartonban, fényes nappal ültették be egy limuzinba.
Gyász
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TAKÁCS VIKTORNÉ volt Kaposvár, Egyenesi úti lakos 94 éves korában elhunyt. Temetése január 25-én, pénteken, 11 órakor lesz a kaposvári Nyugati temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
„Az élet megszűnt, lelkem elszállt, De gondolatotokban élek tovább.” Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KISS GÉZÁNÉ volt nemesdédi lakos 82 éves korában elhunyt. Temetése január 23-án, szerdán, 14 órakor lesz a nemesdédi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Szerető családja
„Amilyen szép volt az élet veled, Olyan rossz lesz most nélküled.” Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és tisztelték, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagypapánk, testvérünk PLUTA MAREK 72 éves korában otthonában, szerettei körében, súlyos betegségben elhunyt. Utolsó útjára január 25-én, pénteken, 15.30 órakor kísérjük a kaposvári Keleti temetőben. Köszönjük mindazoknak, akik gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Közös, hogy meghal, aki él, S természet útján szebb valóra kél." (W. Shakespeare) Fájdalommal tudatjuk, hogy MATESZ PÁL törökkoppányi lakos, a szorosadi Koppányvölgye Zrt. elnöke életének 81. évében, 2019. január 17-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése január 24-én, csütörtökön, 11 órakor lesz a törökkoppányi temetőben. Lelki üdvéért a szertartás előtt, 10 órakor a törökkoppányi katolikus templomban lesz gyászmise. A temetést követően kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
"Elcsitul a szív,mely értünk dobogott, Pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra Te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok." Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZABÓ FERENC szabási lakos életének 69. évében elhunyt. Temetése január 24-én, 14 órakor lesz a Szabási Temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SOMOGYI JÓZSEFNÉ Györék Olga Kaposvár, Tallián Gy. utcai lakos életének 87. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása január 24-én, csütörtökön, 11 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára egy szál virággal elkísérik. Gyászolják: leányai és veje
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MONOK ISTVÁN kaposvári lakos, 63 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése január 24-én 14.30 órakor a kaposvári Keleti temetőben lesz. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. Nővére és családja
MEGEMLÉKEZÉS „Csak a jók mennek el.” PÜSPÖK ZOLTÁN LÁSZLÓ halálának 5. évfordulójára örök fájdalommal: Felesége
Fájó szívvel tudatjuk, hogy GÖNDÖCZ ISTVÁN gimnáziumi tanár fonyódi lakos, 90 éves korában elhunyt. Temetése január 24-én, csütörtökön, 11 órakor a balatonszemesi temetőben lesz. Ezúton fejezzük ki köszönetünket mindazoknak, akik végső nyughelyére elkísérik. Gyászoló családja
„Elfeledni téged soha nem lehet, Csak le kell törölni a fájó könnyeket.” Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BENKOCS ISTVÁN lengyeltóti, volt kaposvári lakos, 57 éves korában, hosszan tartó betegség után csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása január 25-én 15 órakor a fonyódi temetőben lesz. Gyászolják: édesanyja és szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapánk, NÉMETH ISTVÁN LÁSZLÓ született Öreglakon 1947. január 13-án, elhunyt december 29-én. Temetése január 25-én 14 órakor Székesfehérváron a Fecskeparti Temetőben lesz. Szerető családja
"Csak az idő múlik, feledni nem lehet, kinek az élete jóság volt és szeretet." Fájó szívvel emlékezünk SZENTESI BÉLA halálának 9. évfordulóján. Szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy KURUCZ VINCÉNÉ Ilon Irén tabi lakos életének 80. évében elhunyt. Temetése január 21-én, hétfőn, 14 órakor lesz a tabi temetőben. Gyászoló családja
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PUSPÁN FERENC Kaposvár, Búzavirág utcai lakos 83 éves korában elhunyt. Temetése január 22-én, kedden, 13.30 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SCHENK HENRIKNÉ somogyszili lakos 89 éves korában elhunyt. Temetése január 22-én, kedden, 14 órakor lesz a somogyszili temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Szerető családja
„Pihenj te drága szív, megszűntél dobogni, szerető jóságod nem fogjuk feledni.” Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GERGYE IMRE kaposvári lakos súlyos betegségben 78 éves korában elhunyt. Temetése január 21-én, hétfőn, 12.30 órakor lesz a kaposvári Nyugati temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Szerető családja
"Visszalehet álmodni mindent, de úgy élni benne mint akkor, már nem lehet," Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BUDAI ISTVÁN ELEMÉRNÉ Lukács Erzsébet csombárdi születésű, volt kaposvári lakos 74 éves korában csendesen elhunyt. Temetése január 21-én, hétfőn, 13.30 órakor a kaposvári Nyugati temetőben lesz. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy RATKÓCZY PÁLNÉ Uzsoki Borbála a MÁV volt dolgozója földi életének 82. évében megtért Teremtőjéhez. Hamvasztás utáni búcsúztatása január 21-én, hétfőn, 12.30 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VÖRÖS GYÖRGY Csősz Gyurka kaposfüredi lakos 77 éves korában elhunyt. Temetése január 18-án, pénteken, a 14 órai gyászmisét követően lesz a kaposfüredi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló leánya Márti, fia Gábor és unokái
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy FARKAS LÁSZLÓ volt horvátkúti lakos életének 87. évében elhunyt. Temetése január 18-án, pénteken, 14.30 órai gyászmisét követően 15 órakor lesz a horvátkúti temetőben. Gyászoló családja
most nem sikerült / 6 órája
Nézze meg, kiket jelöltek Oscar-díjra (videó)
A magyar kultúra napja / 6 órája
Pro Cultura Hungarica díjat kapott Böjte Csaba
kockázat / 8 órája
A várandósan magas vércukorszintű anyák gyerekei könnyebben elhíznak
ovis koncert / 8 órája
Ritmust tapsoltak és táncra is perdültek a toponári óvodások
Marosi Gábor
Kortárs komolyzene / 8 órája
Bemutatják Eötvös Péter Multiverzum című művét Londonban
hogy jutottak hozzá? / 9 órája
Boszorkányság céljára adták el egy nő méhét Malawiban