Jótékonysági falunapot tartottak a viharkárosultak javára

– A három héttel ezelőtti katasztrófában hatalmas kárt szenvedett a településünk, sok ház megrongálódott – mondta Schádl Szilárd polgármester. – Gondolkodtunk azon, hogy emiatt elhalasztjuk a falunapot, de végül úgy döntöttünk: megérdemli a lakosság, hogy két napig felhőtlenül szórakozzon, illetve ezzel megmutatjuk az összefogásunk erejét. A falunap összes bevételét a károsultak javára ajánljuk fel. A hegyközségünk a termelőktől gyűjtött helyi borokat, ezeket árulták, és az ételjegyekből befolyt összeget is jótékonysági célra szántuk. A bejáratánál egy adománydobozba tehettek pénzt a jelenlévők, ezt is szétosztjuk a károsultak között. A kárt enyhítik a határon innenről és túlról is érkezett felajánlások is; több ezer tetőcserepet küldenek, pénzt utalnak. Az önkormányzat is rengeteget dolgozott azon, hogy a vihar sújtotta utcákat megtisztítsuk, de még mindig van feladat, most a vízelvezető árkokat kell rendbe tenni. Sok fa kettétört a viharban, mintegy 300 fában esett kár.

Hagyományosan immár a hatodik alkalommal kétnapos volt a karádi falunap. Pénteken a folklórműsor keretében helyi, környékbeli tánccsoportok, civil szervezetek léptek fel, a szombati nap pedig a vendégművészeké volt.

– Mi nem szeretünk úgynevezett sztárvendégeket fogadni, mert így a fellépésük árát jobb helyre tudjuk átcsoportosítani a falu javára – tette hozzá a polgármester. – Egy támogatónk, Vásárhelyi Péter, aki rendezvényszervezéssel foglalkozik, sokat segít abban, hogy minél kevesebbe kerüljön a községnek a rendezvény.

Régi barátok, ismerősök, a faluból elszármazottak is visszatértek erre a falunapra. Karád felvidéki testvértelepüléséről, Deákiból érkezett a Metrock zenekar. Gyergyószentmiklósról jött fiatalok néptáncot és modern táncokat adtak elő. Az erdélyi várossal egyébként most készítik elő a testvértelepülési megállapodást, amelyet a tervek szerint az idei szüreti felvonuláson írhatnak alá.

A falunapon ketten is megkapták a Karád községéért kitüntetést, mert sokat tettek a településért. Szukits Sándorné, nyugdíjas tanítónő a karádi hímzőkor vezetője, és Kreka József, aki szintén nyugdíjasként tesz sokat a közösségért.

– Karádnak három kincse van: a néptánc, a népzene és a fehér hímzés. A hímzés szinte elfeledett történet volt, de sikerült feltámasztani Szukits Sándorné szervezésével – mondta Schádl Szilárd. – Az általa vezetett hímzőkör az egész országban viszi Karád jó hírét. Kiadtak egy könyvet is a karádi fehér hímzésről, amelyben az összes motívum, minta szerepel. Kodály Zoltán és Vikár Béla pedig 1200 dallamot gyűjtött Karádon. Egy 160 népdalt tartalmazó könyv megjelent erről, beszerezhető az önkormányzatnál eredeti kézírással és kottával. Ezen kívül 800 kotta még rendelkezésre áll eredeti kézírással, ennek a kiadását tervezzük.

Az önkormányzat a nyertes pályázataival tavaly 3,5 milliárd forintot hozott a településre. Szennyvízberuházást készítettek el a településen. Most hét kisebb pályázatot adtak be, amelyek már a bírálóbizottság előtt vannak. Sportberuházásokra, közösségi színtérre, testvértelepülési kapcsolatok erősítésére kérnek támogatást. Karádnak viszonylag nagy, 5200 hektár a területe, ebből 1700 belterület, 49 utcájuk van sok zöldterülettel, vízelevező árkokkal. Ezek karbantartásához szükség van gépekre, melyeknek beszerzésére is pályázatot nyújtottak be.