Sérelemdíjat ér az engedély nélküli fotó a világhálón

– Az arcmáshoz fűződő jog a személyiségi jog része, ha valakit lefényképeznek, videóra vesznek a strandon, az utcán, vagy az otthonában és az engedélye nélkül feltöltik az internetre, akkor ezzel megsértik az illető személyiségi jogát – mondta Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője. – Kivételt képez, ha nyilvános rendezvényen, koncerten vagy sportmérkőzésen rögzítik a tömeget. Ha valakinek megsértik a személyiségi jogát, elégtételt vehet a bíróságon. Ha megnyeri a polgári pert, sérelemdíjat kaphat. Ennek a mértékéről eltérő a bíróságok megítélése. Ha valakit például úgy fotóznak le, hogy békésen sétál az utcán, az kevesebb sérelemdíjat ér, mintha teszem azt valakit részegen örökítenek meg egy esküvőn. Durvább esetekben a sérelemdíj több százezer forint is lehet.

Somogyban nem gyakran, de előfordulnak hasonló ügyek a bíróságokon. – Olyan is megesett, hogy elmarasztaltak egy lakót, mert a vele haragos viszonyban lévő szomszédja háza felé fordította a biztonsági kameráját – tette hozzá Vadócz Attila. – Ezzel megsértette ugyanis a szomszéd személyiségi jogait. Az interneten terjedő képek közül a gyermekpornográfiát szűrik a legszigorúbban a hatóságok. Ilyen jellegű tartalmakért súlyos börtönbüntetést szabnak ki a bíróságok, Siófokon is volt egy hasonló ügy nemrégiben.

Megeshet olyan eset is, hogy valaki a saját adatlapján közöl olyan képet, amely a rajta szereplő számára kellemetlen. Ilyenkor a közösségi oldal szerkesztőivel kell felvenni a kapcsolatot. Másról csak a hozzájárulásával lehet publikálni fotót az interneten, kiskorú személy esetében pedig mindkét szülő hozzájárulása szükséges. Még családtag sem tölthet fel e nélkül fotót a rokon gyermekről. Ez azért van így, mert elvált szülőknél gyakorta képezi vita tárgyát a gyermek fényképe. A szakértő azt tanácsolja: ha valaki jogsértő fotókat tölt fel rólunk, akkor vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, s készítsünk hiteles mentést a tartalomról. Ez bizonyító erejű lehet a későbbiekben. A közösségi oldalak üzemeltetői rögtön nem tudnak jogi lépéseket tenni, például törölni egy rosszindulatú felhasználót vagy képet, ez ugyanis a hatóságok feladata. A szolgáltatókat is kötik szabályok, az adatkezelési szabályzatnak megfelelően egy bizonyos ideig kötelesek megőrizni szervereiken azt, hogy mely fiókokba milyen IP-címekről lépnek be. Egy nyomozás hatékonysága tehát függ attól, hogy a rendőrség képes-e a határidőn belül kikérni az adatokat.

A nyomozás során néha azt kell bizonyítani, hogy az adott időpontban milyen tartalom volt látható az oldalon. Megeshet ugyanis, hogy egy személyiségi jogainkat sértő képet néhány nap után eltávolít feltöltője az oldalról, s ezután már nincs bizonyíték. Érdemes tehát közjegyzőhöz fordulni, és ott készíteni egy hitelesített képernyőmentést a tartalomról. Mindez persze rengeteg utánjárással jár. Általános jó tanács, hogy legyünk mindig körültekintőek, gondoljuk át, hogy milyen képeket és adatokat jelenítünk meg az oldalunkon, hiszen azokkal mások visszaélhetnek.

Az internetre feltöltött képeknek bizony polgári jogi és büntetőjogi következményei is lehetnek.