Újra feltérképezték a Balaton növényzetét

Eddig nem létezett a Balaton egészére vonatkozó nádgazdálkodási terv. Ennek alapját a nádminősítési térképek adják majd, melyek egyúttal a Balaton-parti beruházások hatósági engedélyeztetéséhez is szükséges dokumentumok. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője lapunk kérdésére elmondta: mostanra készült el a legújabb, immáron a harmadik ilyen nádminősítési térkép. A szakember szerint egyúttal szükségessé vált az okszerű nádgazdálkodási terv megalkotása a Balatonon, ugyanis a nád ökológiai és biológiai szerepe egyaránt kiemelkedő. A terv 20-25 évre határozná meg a balatoni nádgazdálkodási feladatokat, jóllehet folyamatosan pontosítják majd, s meghatározott időközönként újratérképezik a nádast. Az idei téli nádaratást már a terv alapján szeretnék elvégezni.

A szakember hozzátette: a terv által meghatározott egyik legfőbb feladat a nád minőségének javítása, hiszen a nádas nem tud megújulni magától. Ez egy hosszú távú folyamat lesz. Jelenleg mintegy 1205 hektár nádas terül el a Balaton medrében, a csatlakozó szárazulaton, az úgynevezett jogi partvonalon kívül pedig 457 hektár. Valamennyi területen szabályozzák majd a nádaratást: így a technológiát, a kihordási útvonalat, hogy milyen magasságban kell levágni a növényt, hogy az eltérő vízmélységeknél milyen aratógéppel lehet aratni, hogy a nagygépek ne károsítsák a nádat. Ugyanakkor a természetvédelmi szempontokat is figyelembe veszik, hiszen az avas (többéves), régi nádat bizonyos időszakonként, forgószerűen meg kell tartani az állatvilág költőhelyein, így ezeken a területeken nem minden évben aratják majd a növényt. A madarak, a halak, a teljes tavi élővilág szempontjából nagy szerepe van a nádasnak, hiszen táplálkozó- és szaporodóhely is. A cél az lenne, hogy minél több legyen az első-, másod- és harmadosztályú nád. A kormányrendelet is azt mondja, hogy ezeket különösen védeni kell. Ugyanakkor az élővilág szempontjából szükségszerű a negyed- és ötödosztályú nádasok megtartása is adott helyeken. A szakember szerint azonban meg kell jegyezni: a nádtérképnek ugyanúgy részei a hínáros és a gyékényes területek is. Hiszen ezek éppen olyan természeti értéket képviselhetnek, s ugyanúgy lehetnek védettek, mint az elsőosztályú nádas.

Mivel a nádas az átmeneti zóna a szárazföld és a víz között, a vízminőség védelmének szempontjából is nagy szerepe van a növénynek amellett, hogy tájképi és esztétikai jelentősége is van. Az okszerű nádgazdálkodás révén azonban az esetleges bűzös iszapszag is megszűnhet az érintett területeken. Ami akkor jelentkezik, ha oxigénhiányos körülmények között rothad a nád, s egyébként az egészséges nádasövre nem jellemző.

A nádtérképet három balatoni helyszínen, Somogy megyét érintően Siófokon egyeztetik majd a nyár végén az önkormányzatokkal. Az esetleges észrevételek felülvizsgálata után a hatóság engedélyezi majd a nádtérképet, mely év végétől lép hatályba.

Jó vízminőséget jelez a hínár

A légi feltérképezés alapján mintegy 170 hektár hínárost határoltak le a Balatonon Csonki István szerint. A szakember hozzátette: a strandolók legtöbbször negatívumként emlegetik a hínárt, miközben az a jó vízminőséget, a tiszta vizet jelzi. Ezért is örvendetes, hogy ekkora területen van, noha a strandokon már kevésbé örülnek neki. Még a szakembereket is meglepte Keszthely környékén egy csavarhínár-mező, mely nem honos Magyarországon. Hatalmas telepen van, s vagy akváriumi dísznövény-termelők által került a Balatonba, vagy a trópusokról érkezett vitorláshajókon került ide. Ráadásul szépen szaporodik a növény, így vizsgálják a szakemberek.