Litkey Farkas nyerte a Kékszalagot

A Kékszalagot 1934-ben rendezték meg először, s két évenként csaptak össze a résztvevők egészen 2000-ig. A vitorlásoknak a 155 kilométeres Balatonfüred, Balatonkenese, Siófok, Tihany, Keszthely, Tihany, Balatonfüred távot kell teljesíteniük kikötés és külső segítség igénybevétele nélkül, maximum 48 óra alatt.



Az idén a verseny előtti éjszakai viharok több hajót – köztük néhány esélyest is – megrongáltak a parton. Az egyik titkos esélyesnek tartott, magyar tervezésű kétárbocost a Kaáli Cat katamaránt a szél a kikötőben ráhajította a kőszórásra, a Rapidophen katamarán pedig a parton borult fel.

A rajtnál az előre jelzett erős szél helyett sokkal gyengébb légmozgás mellett indult a mezőny, amely az idén több szektorra bontva kezdte a versenyt. Miután a pálya kijelölt bójái a GPS technikának köszönhetően gyakorlatilag méterre ugyanott vannak, így ugyanazt a távot kell teljesíteni. Közel harminc hajó beragadt a rajtnál, mert az északi part melletti útvonalat választották, ahol gyakorlatilag leállt a szél. A tavat övező sötét fellegek oszlása jelezte, hogy ez az állapot bármikor megváltozhat. A kezdeti gyenge szelet jól használták ki a „Forma 1-es” kategória képviselői, a katamaránok. A modern kéttestű hajók azonnal az élre vágtak és gyakorlatilag egy ötös kupacban haladtak a kenesei fordítóig. Még ekkor is kevés volt a szél, jelezte ezt, hogy a katamaránok mindkét hajóteste a vízben volt, megakadályozva ezzel az igazán ideális állapotot és a valóban gyors haladást.

A kenesei fordítót az élen álló RSM DTM Hungary GC32-es vette először, és az északias szél élénkülése további előnyt biztosított a katamaránok számákra. Alig egy óra elteltével már meg is volt az első kieső. Egy kis testű katamarán, a Szárnyas Kenguru szenvedett árboctörést.
A Siófok előtti vízen aztán a Extreme Sailing Team vette át a vezetést a négyes szélben (körülbelül 30 km/óra), ám a hármas-négyes boly tagjai nagyon közel voltak egymáshoz. Közben az egytestű hajók jelentős lemaradásban voltak és Kenesénél a spinakker vitorlákat húzták fel.

Az élboly a tihanyi „cső” után már újabb sebességi fokozatba kapcsolt és a 30 km/órás sebességgel haladó Fifty-Fifty át is vette a vezetést. A Józsa Márton által kormányzott kéttestű hajó nyerte két éve a versenyt, és 7 óra 13 perc 57 másodperces idővel ők tartják a fantasztikus rekordot is. Az élen vitorlázó négyes közt volt a tizenegyszeres győztes Litkey Farkas is, aki azzal együtt is az első helyre vágott, hogy a déli szélcsökkenés a keszthelyi öbölben úgymond „megfogta” őket. A Festipay nevű hajóval elsőként vette, a keszthelyi fordítót s ekkorra el is dőlt, hogy nem lesz rekorddöntés, mert szinte teljesen elállt a szél.   

Az egytestű hajók viadalán a sokszoros repülőhollandis világbajnok kormányos Majthényi Szabolcs ezúttal a Fantomasso nevű Asso99-es hajóval a harmadik helyen állva vitorlázott. A kategóriát a Lisa nevű hajó vezette, amely Keszthelyig több kilométeres előnyt harcolt ki riválisaival szemben. Közben Litkeyék remekül kihasználták a szél felfrissülését és a középvízen haladva leszakították az üldözőket. A nyolcadik óra után érték el ismét Tihanyt, ahol öt kilométernyi volt az előnyük. Élesen ráfordultak a balatonfüredi befutóra és pazar tempóban haladtak a cél felé. Végül 8 óra 34 perces idővel értek célba és teljesen megérdemelten nyerték a Kékszalagot.