Összerázódtak a kősivatagban, cél a Rózsaszín-tó

A mezőny igencsak megszenvedett a természettel – külön kihívást jelentett az úgynevezett tevefű, melynek a teteje ugyan puha, ám az alja betonkemény, s igencsak meggyötri az autót, ha a sofőr ráhajt –, már rég besötétedett, amikor az indulók nagy része, köztük a somogyi duó is még a pályával küszködött, azaz a többségnek nem sikerült teljesíteniük az előzetesen előírt szintidőt. A Lukics-Horváth kettős végül sikeresen abszolválta a szakaszt, melynek végén az összetettben a 31., kategóriájukban a huszadik helyen álltak.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Megszenvedtek a természettel.
[/caption]

Csütörtökön Fum Zgujdból Tan Tanba vitt a mezőny útja, az 582 kilométeres, kősivatagon átvezető etap során csak néha akadt egy-két homokdűnés szakasz a versenyzők útjába. A hét magyar induló közül ezúttal a somogyi páros szerepelt a legjobban, elsőként érkeztek meg a marokkói Tan Tanba. Horváth Csaba szerint sikerük többek között annak köszönhető, hogy egyre jobban kiismerik magukat a sivatagban.

Tapasztalatlanságuknak eddig többször is megitták a levét, hiszen bizony akadtak navigációs problémáik jócskán. Szerdán is a kelleténél többet kóvályogtak a homokdűnék között, s csak az utolsók között, az úgynevezett „söprögető autóval” érkeztek célba. A csütörtöki kősivatagban aztán kellően összerázódtak Lukics Jánossal, s a szakasz, valamint az időeredményük alapján egyre jobban mer hinni benne, hogy teljesítik céljukat, s eljutnak a Rózsaszín-tóhoz Dakarba.



Négy szakasz után helyezésük nem változott, pénteken a tan Tan körüli alig több mint 220 kilométeres pályát teljesítik, míg a nemzeti ünnepen Bujdur felé veszik az irányt: szombaton 681 kilométer vár rájuk.