Utánpótlás és erős gazdaság kell az élsporthoz

Sztárok találkozója a Városházán

Nem akármilyen volt a „felhozatal" szerdán a Városháza dísztermében. A hallgatóság között foglalt helyet Erdei Zsolt olimpiai bronzérmes, kétszeres Európa-bajnok, amatőr és (többszörös) profi világbajnok bunyós, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) leendő elnöke, Kovács László, az ökölvívó-válogatott volt szövetségi kapitánya, a MÖSZ szakmai igazgatója, továbbá a hatszoros világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok, kétszeres Eb-második és háromszoros Eb-harmadik Deák Bárdos Mihály birkózó. S persze ne feledkezzünk meg Kaposvár alpolgármesteréről, Borhi Zsomborról sem, aki kajakosként anno kétszer volt világbajnoki arany- és ezüstérmes, továbbá Európa-bajnok.

– Nem egészen egy évtizede még ijesztő volt hazánk népegészségügyi állapota – kezdte a Sportiskolák Országos Szövetségének (SIOSZ) Kaposváron rendezett sportszakmai konferenciáján Szabó Tünde, az EMMI sportért felelős államtitkára. – Az emberek csupán öt százaléka sportolt, s ezzel a szégyenteljes mutatóval messze az utolsók voltunk a sorban az Európai Unióban. Mindehhez lepusztult, amortizált létesítmények társultak, vagyis lépni kellett.

Az élsport alapja az utánpótlás

2011-ben a kormány új sportprogramok sorozatát indította el, a 2016 végén elfogadott átfogó sporttörvény-módosítás pedig sokkal hatékonyabb munkát tesz lehetővé. A sportállamtitkárság kiemelt figyelemmel kíséri a magyar sport jövőjét alapjaiban meghatározó utánpótlás-nevelést. Az elsődleges cél, hogy minél több 6–15 éves gyereket vonjanak be. Éppen ezért kivétel nélkül mindegyik sportág megtalálható valamely, az állam által támogatott sportprogramban.
– A társasági adó (TAO) bevezetésének köszönhetően nagy változások történtek a magyar sportéletben: mintegy 30 százalékkal nőtt a sportolók száma, ugyanakkor egyharmaddal több edző dolgozik a szakmában – folytatta a sportállamtitkár.
Szabó Tünde szót ejtett a gombamód szaporodó akadémiákról is. Szigorú követelményrendszert állítanak fel, amelyet most dolgoznak ki.
– Az élsport alapja az utánpótlás, amit ennek megfelelően fogunk támogatni – zárta szavait Szabó Tünde.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Sportszakmai konferenciát rendezett Kaposváron a Sportiskolák Országos Szövetsége
[/caption]
Hétmilliárd forint a TAO-ból

– 2010-ben, vagyis amikor megválasztottak a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének az elnökévé, 24 ezer igazolt játékos volt nyilvántartva, a szövetség költségvetése pedig alig 200 millió forint volt. Ma már 60 ezer igazolt kosárlabdázónk van, s csak a TAO-ból az elmúlt évben hétmilliárd forint jött be. Ebből is kitűnik, hogy a jó sport legfontosabb pillére az erős gazdasági háttér – mondta Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) az elnöke.
Azon túl, hogy komoly eredmények vannak – a női és a férfi válogatottunk is kijutott az Európa-bajnokságra, s a korosztályos nemzeti együttesek is jeleskednek a nagy világversenyeken – más hozadéka is volt az elmúlt éveknek.

Telekom Veszprém: 8 millió, CSZKA Moszkva: 42 millió euró

– Visszajöttek azok az edzők, akik ötvözik a szakmát a pedagógiával, s tekintélyük van – folytatta az MKOSZ elnöke. – A Kaposváron is megfordult Sztojan Ivkovics a kecskeméti, a Körmendről és Paksról ismert Fodor Péter pedig a debreceni utánpótlásban dolgozik. A Zalaegerszegen és Székesfehérváron is csodát tett Farkas Sándor is fiatalokkal foglalkozik, mint ahogy a Pécsen szentként ismert Rátgéber László is.
Csak érdekességként: a kézilabdásoknál az Európa élcsapatai közé tartozó Telekom Veszprém éves költségvetése nyolcmillió euró. Kosárlabdában az európai elitet jelentő 10–12 klub költségvetése 30 millió fölött van. Közülük is kiemelkedik a CSZKA Moszkva, amely hivatalosan 42 millió euróból gazdálkodhat.



– Az az alapelvünk, hogy minden gyermek, lehetőleg még 5–6 éves korában tanuljon meg úszni; erre aztán a későbbiekben bátran lehet alapozni – mondta Bienerth Gusztáv, az idén 110 éves fennállását ünneplő Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) alig két hónapja megválasztott elnöke.
Bienerth Gusztáv olyan szövetségben gondolkodik, mely versenyképes, szolgáltató és átlátható, s egészen 2024-ig tartó stratégiai programot akarnak letenni az asztalra. Egyben bejelentett, hogy amikor elkészül Kaposváron az új uszoda, abban az évben (vagy a rákövetkezőben) itt rendezik majd az országos úszóbajnokságot.

Amit tudni kell Kaposvárról

A somogyi megyeszékhelyen kereken félszáz sportág közül lehet választani, az igazolt versenyzők száma pedig 3200 – mondta köszöntőjében Szita Károly, a házigazda Kaposvár polgármestere. – Ami a Kaposvári Sportközpontot és Sportiskolát illeti – amely még 1964-ben alakult meg az országban harmadikként –, öt sportágban (úszás, judo, birkózás, kosárlabda és jégkorong) 378 gyermeket foglalkoztatnak, s a tervek szerint rövidesen kibővül az öttusával.
Kaposvár költségvetésének 4,1 százalékát, azaz több mint egymilliárd forintot fordít sporttámogatásra, ami példa nélküli. Csak összehasonlításul: a megyei jogú városok átlagban a költségvetésük 0,8 százalékát fordiíják sportcélokra.