Sztárvilág

2009.09.03. 10:48

Esketett, keresztelt, temetett a levegőben

László atya mindig kilógott a sorból. Hatéves koráig utcaseprőnek készült, majd úgy döntött, hogy inkább pap lesz. A lényeg a tisztaság.

Kiskegyed

[caption id="" align="alignleft" width="380"] László atyát szinte mindenki ismerte, s nemcsak a Gazdagréti Szent Angyalok-plébániáért folytatott küzdelme miatt.
[/caption]Csendben tért meg Istenhez az általa megálmodott, épített hospice-házban dr. Lipp László, akit mindenki László atyaként ismer. A Gazdagréti Szent Angyalok-plébánia szervező-lelkészénél a CT két évvel ezelőtt mutatta ki a rákot, a hamar elvégzett műtét és a hit sokáig tartotta testét-lelkét. A gyilkos kór híre olyanokat is megdöbbentett, akik pár hete még beszéltek vele.

A templom építéséért


Országos népszerűségét a gazdagréti lakótelepen forgatott teleregény, a Szomszédok-béli szereplése alapozta meg. László atya az 1990-es években a helyi gimnázium aulájában misézett, jó időben, a szabad ég alatt találkozott híveivel, aztán ... :
- Évek alatt erős épületet emeltem híveim lelkéből, most már felépíthetem a templomot is – így nyilatkozott 1998-ban a Kiskegyednek. A sódert a fát maga fuvarozta vidékről. Több szakmát kitanult, vezetni például nagyon szeretett: buszt, teherautót, munkagépet, repülőt… Az általa szervezett budaörsi Napsugár Légitársaság esketett, keresztelt, temetett a felhők között. – Mindenfélével próbálkozom, hogy előteremtsem a templomra a pénzt. Az ausztriai bevásárlóroham idején saját buszunkkal, járatot indítottam az Engels térről Bécsbe. Magam vezettem a buszt, mert én ingyen vagyok. A repülőgépet ajándékba kaptuk egy vállalkozótól, az átalakításokat a gyülekezet végezte el, a stewardessek is közülük kerültek ki, a ruhájukat én terveztem. Szerencsére az egyház elég rugalmasan kezeli az ötleteket…



A légi szolgáltatás nyereségét, mint minden fillért, amit összehozott az egyházközösség, a Szent Angyalok-templomának építésére fordították. László atya oroszlánrészt vállalt a rendszerváltozás után a katonai lelkészi szolgálat megszervezéséből, bár munkáját végül más fejezte be. Az atya a megszűnt állásért kapott végkielégítést is a gazdagréti komplexumba fektette.

Az emberek szerint…

László atya halálának napján, augusztus 25-én nekrológok tucatjai, internetes bejegyzések százai mutatták már: kiemelkedően sokat tett az emberekért. Az Index fórumára özönlő bejegyzések túlnyomó többsége szerint remek karizmatikus, igazi közösségi ember volt.
„A jók mennek el”… - Renátusz barát. „Nagyon megnyugtató hangja, vigasztaló szövege volt. Világi pap. Az Úr jobbjára fog kerülni”– Horex „Nagyon fiatal volt még… Nyugodjék békében” – suba. „Az én unokámat (is) elvitte egy focitáborba. Nagy élmény volt, mondta a gyerek: hatalmas fazon az öreg. Ettől nagyobb dicséret nem kell. Megtartjuk emlékezetünkben” – nappapa. „Kedvencem tőle: Isten üzenetei vagyunk egymásnak. Valahogy megfogja az emberi kapcsolatok lényegét. Nem csoda, hogy nem felejtem el” – mociga.

Az atya szerint…

Kopaszra nyíratta dús haját, így csatlakozott az egészségbiztosítás átalakítása ellen az éhségsztrájkkal tiltakozó két jezsuita szerzeteshez. Blogjában is követelte:„A politika alázattal fogadja el az egészségügy szakmai álláspontját és a lakosság többségének véleményét. A gazdasági érdek ne kopassza meg az embereket se anyagilag, se szellemileg, de lelkileg se”.
Szintén neten írta a Biblia humoráról történő együttes gondolkodásról: „A humor a jó győzelme a rossz felett. A gúnynak nincs világnézete, de a humor a keresztény értékrendben elkötelezett, a végső igazság érvényesülése”.

Honlapján a szentmiséket online közvetítette, vasárnapi üzenetének emelt díjas hívásai szintén a templomépítést szolgálták.
„Hogy lakótelepen hirdessem az Evangéliumot, nyitottnak kell lennem az újdonságokra, a médiát tudatosan használom, hogy a krisztusi üzenetet a kor nyelvén adhassam tovább…”

16 éve együtt


Majoross László a gazdagréti római katolikus közösség gondnoka így emlékezik az elhunyt barátjára:
„Együtt futballoztunk, egymás mellett öltöztünk, hamar összebarátkoztunk. Ennek immár 16 éve… A templomberuházás technikai vezénylése is feladatom lett, örültünk a közös munkának. Négy napja beszéltem vele utoljára, az atya már nehezen formálta a szavakat, tulajdonképpen én mondtam, ő bólogatott…
Nehéz lesz nélküle. A szellemiségét, örökségét továbbvivő, építő papot kérünk majd a püspök atyától”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!