Buga Jakab tulejkája

Nincs új a nap alatt. Ahogy az elmúlt esztendőkben, úgy az idén is komoly vitát generáltak a képviselői vagyonnyilatkozatok. Minden fórumon, így portálunkon is meglehetős indulattal reagált az olvasóközönség a honatyák-honanyák tavalyi vagyoni helyzetét elemezve. Méghozzá meglehetős egységbe tömörülve: a politika világát akár jobbról, akár balról vizslatók nem kímélték a képviselőket, s ezúttal messze túltekintettek a megyehatáron, a somogyiak gyarapodása alig-alig verte ki a biztosítékot.



Persze nem „a mi kutyánk kölykei”-effektus tartotta vissza őket a helyiek módszeres aprításától, sokkal inkább az, hogy a megye országosan elfoglalt gazdasági pozíciója – Szervusz, béka! – az innen a T. Házba ingázók anyagi előmenetelén is jól látszik. A képviselői honoráriumokból, pótlékokból az éves szinten két-hárommilliós hiteltörlesztés, bankszámla-növekedés könnyedén magyarázható, mi több, elfogadható. Nyílik viszont a bicska a minimálbéren, rosszabb esetben 28 és félezer forintos segélyen élő zsebében, amikor ötven-százmilliós osztalékokról, féltucatnyi többszáz négyzetméteres ingatlanról, luxusautókról, tízmilliókkal kedvezményesen csökkentett bankhitelekről olvas.

Buga Jakab-féle indulat önti el a keblet, amikor két évtizede a patkóban ücsörgő honatyák évek óta egyetlen forintnyi spórolásról sem tudnak beszámolni, milliárdos cégbirodalmak vezetői lepattant Wartburgokkal, utánfutókkal tetszelegnek, esetleg ajándékba kapott 2500 forintos krecsányokkal – a székely tájszó amúgy női szvettert jelent – sokkolják a pórnépet.

Ilyenkor az ember csendben becsukja a bicskát, mert kaszát egyenesíteni szottyan kedve. Esetleg hókon vágni az illetőt tulejkával...