Vélem-én

2013.04.30. 07:30

Nem félek míg számíthatok rád

Szenyéri Veronika, Siófok

Édesanyámnak, Szenyériné Szabó Juditnak

Kezdettől fogva vigyáztál énreám,
Örültél nékem, mikor még a pocakodban éltem némán.
Később, ha baj volt, mindig fogtad kezemet,
és kisírhattam neked csillogó szememet.

Együtt nevettünk, viccelődtünk!
Sajnos néha veszekedtünk...
Ha kedvünk volt, játszottunk kint az udvaron
vagy akár bent a paplanon.

Emlékszem főztünk finom ebédeket,
de a takarítás valahogy nem tetszett.
Még apa is hanyatt vágta magát...
Készítettem én olyan piskótát!

Köszönöm, hogy éjjeleken át dajkám voltál,
Ha rosszat álmodtam, mellettem virrasztottál.
Segítettél e szép világra jönni,
Megtanítottál élni, harcolni, szeretni és győzni.

Nem félek, míg számíthatok reád,
Ez a néhány sor rólad szól tehát.
Ennyi telt tőlem, ezt mondhatom néked:
„Köszönöm, Édesanyám, hogy vagy nékem!”



Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!