Vélem-én

2014.07.08. 07:34

Neppermenet

Nincs annál vérlázítóbb, amikor az emberfiát durván, anyagi haszonszerzésből, minősítetten, alapból és nekifutásból is hülyének nézik.

Szűcs Tibor

Csupán azért mert látszik rajta, hogy igen szűkös a büdzséje, már hogy ne írjuk le csóróként. Azt hiszen, ez a csóróság egyáltalán nem degradáló, ha autóvásárlásról van szó, sokkal inkább gyűjtőfogalom, általános kifejezés mindannyiunkra. (Tegyék fel a kezüket azok a somogyiak, akik új autót tudtak venni kápéra az idén, mind a tízen!)



Bocsássanak meg nekem a becsületes autónepperek, de én még soha nem találkoztam egyetlen egyikükkel sem, jóllehet lassan egy esztendeje próbálom sokat próbált, tinédzserkorú benzinesemet nagyobb, családira váltani. Ami még ennél is rosszabb, hogy e vágyott randevú miatt sajnos arra a használt autóra sem találtam rá, amelyik, a gazdasági fordulatígérvényektől függően kiszolgálhatna, úgy négy-tíz évre.

Találkoztam ellenben „nem tudom, hogy miért nincs belül kárpit, miért van kiégetve a nemdohányzóban az üléshuzat, miért nem jó az alapjárat, miért néz ki úgy belülről, mintha egy oroszlán lakná - hiszen én csak egy kereskedő vagyok”- kal. Csak azt nem teszik, hozzá: a szegény. Aki a törött romot, az ötszázezres futásút, a félig motorhibásat is úgy adja el tömény sorozatban keveset futott, nemdohányzó, vidéki, elsőtulajdonosú, nyugdíjas orvosnőtől származónak, mint L. Simon László a törvényjavaslat-módosításait. A legszebb, amikor már a fényképes hirdetésben lebuknak, és a műszerfal fotóján kiugrik a százezres visszatekerés.

De kitartó vagyok, új autómhoz becsületes neppert keresek. Addig, ha bánt is, hagyom, hogy hülyének nézzenek.
„Középeurópaiak vagyunk: idegrendszerünk elrongyolt, vécépapírunk kemény (E.P).”

 

Ezek is érdekelhetik