Születésnapra

Kedves kislányom! Először is boldog tizennyolcadik születésnapot kívánunk édesanyáddal. És persze sikeres érettségit és felvételit, hiszen tudjuk, vannak álmaid, s természetesen szeretnénk, ha megvalósulnának. Ám ne feledd, hiába lesz belőled egyetemista, majd diplomás, s sikerül jó állást találnod, választasz párt magadnak, az életed csak egyféleképpen lehet teljes: anyáddal azt szeretnénk, ha unokákat szülnél nekünk. Hiszen, ahogyan anno húsz éve Kövér Laci bácsi – akinek a dedikált fotója Deutsch Tamás bácsi és Rogán Tóni bácsi képe mellett lóg a faladon – is megmondta, ez az önmegvalósítás csúcsa.



Tudjuk jól, sokszor vitatkoztunk már ezen, hiszen annyiszor a fejünkhöz vágtad, ez a Te életed, ne akarja senki megmondani, mit kezdj vele, pláne a testeddel, s hogy akkor szeretnél szülni, ha szellemileg és anyagilag is érettnek érzed magad. Nem is tudom, honnan szedted ezeket a maradi gondolatokat, hiszen anyáddal megpróbáltunk mindent, hogy elkerüljenek ezek az idejétmúlt ideológiák, s adtunk megannyi könyvet a kezedbe, hogy magadtól rájöhess: a genderelmélet, a nemek közötti egyenlőség hangsúlyozása, hogy majd az egyén eldönti, hol a helye és mi a szerepe a társadalomban érthetetlen és értelmezhetetlen. Szerettük volna, ha magadtól rájössz, nőnek születtél, ami kizárja, hogy profi amerikaifutballista, uránbányász vagy a szerencsére az idén immáron negyedszázada regnáló polgári kormány minisztere legyél, viszont bőséggel kárpótolhat mindezekért, hogy Bence bátyáddal ellentétben megannyi kis életet hordozhatsz a szíved alatt. Ahogyan anyád is tette Veled, miután 2015 karácsonya előtt Kövér bácsi szavai hallatán megvilágosodott. Mert asszonynak szülni kötelesség, lánynak dicsőség – igaz, ezt hatvan évvel korábban mondták, de néha Rákosiéknak is igazuk lehetett.

Szeretettel ölel: apád.