Vélem-én

2016.03.15. 07:52

Sajtónap

Az állami, önkormányzati médiákban teljesnek ítélhető az ellenőrzés, szerepük a pozitív propaganda. Igazi kérdéseket csak másutt dolgozó újságírók tesznek föl.

Czene Attila

A sajtószabadság nagyon fontos ügy. Már csak abból is látszik ez, hogy a szabad sajtó napja, március 15. táján azok a politikusok is hangosan, gyakran érzelgősen tesznek hitet a sajtó szabadsága mellett, akik a napi gyakorlatban ezt korlátozni igyekeznek.

Az állami és önkormányzati médiákban teljesnek ítélhető az ellenőrzés, szerepük a pozitív propaganda. Igazi kérdéseket csak másutt dolgozó újságírók tesznek föl, de a politikusok nem szeretnek érdemben válaszolni, szakemberek pedig szabadon nem nyilatkozhatnak.



Cseppet sem véletlen, hogy 1848-ban a márciusi ifjak 12 pontos követelésének élén ez állt: „1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Cenzúra úgy általában 2016 Magyarországán nincs. Bár vannak figyelmeztető jelek a még valóban szabadon működő szerkesztőségek számára: tavaly novemberben a belügyminiszter olyan módosítást nyújtott be a nemzetbiztonsági törvényhez, mely értelmében felszólításra titkosszolgák ülhetnének be a tartalomszolgáltató cégekhez. Az is jóval több kósza ötletnél, hogy ha a migránsok miatt országos válsághelyzetet rendelnének el, bezárhatnának szerkesztőségeket...

Mit jelez ez? Nyilván azt, hogy a sajtó ma is nagyon fontos. A hatalom csak a jobbik-szebbik arcát szeretné mutatni. Az állampolgárok még mindig jelentős része viszont tudni akarja, hogy mire költik az adóbefizetését, például miért vásárolhat a Magyar Nemzeti Bank korlátlanul többek között festményeket és ingatlanokat abból a pénzből, amit a forint értékcsökkenése miatt keresett, miért olyan fontos nemzedékeket eladósítani a csak veszteségesen üzemeltethető Paks 2 felépítéséért, miért a betegnek kell vinnie gyógyszert a kórházba, a szülőnek krétát az iskolába. Kíváncsiságukat pedig nagyban erősítheti, hogy a kormányzat számos döntést, pénzmozgást hosszú évtizedekre titkosítani akar, vagy már titkosított.

A válaszokhoz az embereknek joga van az Alaptörvény szerint is. Mindenki nem tud bekopogtatni az állami, önkormányzati vezetőkhöz, ezt igyekszik pótolni a sajtó. Egyébként egyet értek azzal, hogy mint a kormányzatot, úgy a sajtót is féken kell tartani. De erről is az állampolgár döntsön azzal, hogy mit néz, mit hallgat vagy mit olvas. Persze hogyan történhetne ez a hatalom befolyásolási kísérlete nélkül, ha a sajtó feladata a túlnyomó többség érdekében éppen annak bemutatása, hogy minden téren tiszta-e a verseny, az életünket körülíró szabályok korrektek-e, és azokat mindenkinek be kell-e tartania.

Ha ezekre a kérdésekre nem csak a válasz igen, de valóban így is van, akkor lesz majd mit ünnepelni.

Ezek is érdekelhetik