Megáll az idő, ha mázas mézeseket díszít a konyhában

Az ünnepek közeledtének egyik meghatározó konyhai eseménye a mézeskalács-készítés. Van, aki az illata és az íze, vagy épp a díszítés, sokan egyszerűen a készítésben rejlő közös élmény miatt szeretik. A nagyatádi Kiss Márta otthonában közel ezer készül a napokban egyszerűen azért, hogy gazdára találjanak, és mosolyt csaljanak az arcokra. 

– Többféle kézműves technikával foglalkoztam már, mert nagyon szeretek rajzolni, de a mézeskalács-készítés áll a legközelebb hozzám. Egy darabka öröm, egy apró figyelmesség az egész, ami amellett, hogy illatos és finom, karácsonyfadíszként is szép. – A mézes finomság nagyatádi mestere korábban művelődésszervezőként dolgozott a városban, és több foglalkozást is tartott már gyerekeknek, felnőtteknek. – Tíz éve kezdtem el foglalkozni a mézeskaláccsal, azóta minden karácsonykor 85 éves édesanyámmal kalákában dolgozunk. Én gyúrom a tésztát, ő sodorja és szaggatja a formákat, de a legjobban mégis azt várom, hogy díszíthessek. 

Az alkotó elárulta, nincs igazán titkos receptje, de mivel elsősorban ajándékozásra és dekorációnak szánja a kalácsokat, fontos, hogy legyen tartása a tésztának, ezért is egy kicsit tovább süti azt a sötétebb szín érdekében. 

– Kizárólag tojásfehérjemázzal díszítek. Egy üvegfesték-kontúros patronba töltöm, és kezdődhet a mázazás. Ilyenkor megáll számomra az idő, teljes a kikapcsolódás és a feltöltődés – árulta el Márta. A mintákat nem másolja, csak úgy alakulnak „saját maguktól” a tepsiről kikerülő kedves karácsonyi formákon. 

A megszáradt darabok átlátszó csomagolást kapnak és útra kelnek. – Számomra az a legfontosabb, hogy örömet okozzak másoknak, hisz adni nagyon jó. Sőt, egy kézműves termékben benne van a készítő, egy gondolat és egy szándék is – tette hozzá. 

Fotó: Huszár E.