Visszatérnek az elemi iskolák? Buszra tennék a falusi felsősöket

Illetve pontosan még nem tudni, hogy csak a hetedikeseknek és nyolcadikosoknak kellene utazniuk a járási központokba, vagy a teljes 5-8. osztályt leépítenék a falvak nagy részében.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tervezete szerint azért van szükség a rendszer racionalizálására, mert jelenleg sok helyen nem megfelelő színvonalú az oktatás. A dokumentum alapján egyes iskolákat fejlesztenének, míg másokban megszüntetnék a felső tagozatokat, az újonnan létrejövő intézményekben kiemelten figyelnének a hátrányos helyzetű gyerekekre – fejlesztő pedagógusok és iskolapszichológusok segítenék őket –, s a diákokat iskolabusszal szállítanák. Magyarországon jelenleg 591 településen csak alsó tagozat, további 638-on 1-6. évfolyam működik, 3400 gyerek pedig összevont osztályokban tanul felsőben, míg több mint 600 faluban egyáltalán nincs iskola. A felső tagozat nélküli településeken élő diákok aránya amúgy Somogyban a legmagasabb – több mint 23 százalék –, de Baranyában, Vasban és Zalában sem sokkal jobb a helyzet, s ebben a négy megyében a diákok közel ötödének lakóhelyén még alsó tagozat sincs.



– Bár hivatalosan még iskolaként funkcionálunk, de szeptembertől már egyetlen gyerek sem jár ide, így valójában megszűnt nálunk az oktatás – mondta Pozsonyi Erika, Pálmajor polgármestere. – Összevont 1-4. osztályunk volt tavalyig, ám miután a családokban több gyerek van, s a felsősök úgyis Nagybajomba járnak, a szülők a kicsiket is oda hordják. Pedig 7-8 diákkal még itt is elindult volna a tanév, de nem volt rá igény.
Az alsó tagozatokat amúgy a tervezet szerint nem fenyegeti veszély, sok somogyi településről pedig jelenleg is ingáznia kell a felsősöknek. Somogysárdról például Hetesre, noha a két falu közötti Mezőcsokonyán is nyolcosztályos iskola működik.

– Az újvárfalviak rajtunk keresztül Csokonyára járnak, a mi gyerekeink pedig szintén két faluval arrébb, Hetesre – jegyezte meg Fentős Zoltán somogysárdi polgármester. – Szerintem gazdaságilag sokáig nem tartható fenn, hogy két, egymás melletti faluban nyolcosztályos iskola működik, persze érthető, hogy mindegyik település ragaszkodik az intézményéhez. Én is szeretném, ha nálunk nem csak alsó tagozat lenne, főleg, hogy a hetesi ötödik osztályban a gyerekek több mint kétharmada sárdi... Demográfiailag sem lehet hosszú távon produkálni a kötelező osztálylétszámokat, így valamit lépni kell, lehet, így az integrált iskolahálózat akár jó is lehet majd.
Török Tiborné, Hetes polgármestere szerint egyértelmű, hogy a fenntartó számára olcsóbb lenne, ha központi iskolákba buszoztatnák a gyerekeket, más kérdés, hogy az érintett települések számára nagyon fontos az iskola megléte.
– Abban a pillanatban, ha a diákok ingázni kezdenek, kiürül a falu – jelentette ki. – Ráadásul, ha egy gyerek nem a saját településére jár iskolába, nem lesz kötődése, s a tanulmányai végeztével nem is tér vissza, vagyis az iskolának komoly identitásépítő szerepe is van.

A polgármester azonban azt is elismerte, már most is busznyi gyerek jár kaposvári intézményekbe, noha a hetesi iskolában is megfelelőek a körülmények, csakhogy a szülők egy része úgy érzi, hosszú távon hátrányba kerül csemetéjük, ha falusi iskolába járatják.
– A környéken amúgy is sok az állami iskola, emellett Bodrogon alapítványi is működik – folytatta. – Ráadásul amióta átvette a KLIK az intézményeket, érezhetően csökkent a kötődésük a falvakkal, csak a minimumot adják, nem vesznek részt például a helyi programokban. Nálunk például minden évben komoly rendezvénynek számított a falukarácsony, melyet az iskola csarnokában tartottunk, ám az idén a KLIK nem vállalta, hogy helyet biztosít. Amúgy szerintem, ha a környéken csak egy iskola maradhat, akkor az nem mi leszünk... Viszont az is biztos, hogy a hetesiek nem fogják Csokonyára hordani a gyerekeiket, hanem akkor kaposvári intézményt választanak. S ha jól megszervezik az illetékesek az utaztatásukat, nem is butaság az ilyesfajta központosítás...


Visszatérnek az elemi iskolák?

– Egyértelműen pedagógus-elbocsátásokat jelent, ha a kisebb települések nagy részén megszüntetik a felső tagozatokat – jelentette ki Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Somogyért is felelős ügyvivője. – Ráadásul Somogy településszerkezetéből adódóan sok gyerek már ma is hátránnyal indul, sokat kell utazniuk az iskolákba, s ez a távolság ezzel tovább növekszik.

A PDSZ szerint éppen ezért minőségalapú differenciálás szükséges, a jól működő iskolákat békén kell hagyni, mint ahogyan az összes alsó tagozatot. Csak éppen sokadszor fordul elő, hogy a szakmával senki sem egyeztetett a döntéshozók részéről...
– Csendben jegyzem meg – folytatta Nagy Erzsébet –, annak idején a szocialista-liberális kormányok is terveztek hasonló változtatásokat a közoktatásban, ám akkor éppen a Fidesz támadta legjobban a javaslatokat.
A szakszervezeti vezető úgy vélte, a falusi nyolcosztályos iskolák visszafejlesztése életminőség-romlást is hoz majd az érintett településeken, hiszen a pedagógusokkal a helyi értelmiség egy része is távozik, akik addig aktívan részt vettek a falu életében, s komoly gondolkodásformáló szerepük volt. Az is nagy kérdés, hogy a falusi gyerekeket hogyan integrálják majd a városi intézményekbe: külön osztályokat hoznak létre számukra vagy vegyítik őket a helyiekkel, előbbi esetben ugyanis intézményen belül valósulna meg egyfajta szegregáció.

– Nem mellékesen, azzal, hogy a legtöbb helyen csak az alsó tagozatok maradnak – tette hozzá –, tulajdonképpen visszaállítják a két világháború közötti elemi iskolai rendszert, melyről tudjuk, hogy sehová sem vezetett. Ráadásul egyre több az olyan gyerek, akiket helyben is nehéz iskolába kényszeríteni, s ha több tíz kilométerre utaztatják őket, nagy valószínűséggel nem fognak rendesen bejárni.