2024.04.25. 08:49
Drámaiak a változások a balatoni nádasokban: Veszélyben a természeti örökségünk!
A balatoni nádasok az elmúlt évtizedekben fokozatosan romló állapotot mutatnak. A déli parton észlelt változások, amelyek az emberi tevékenységek következményei, nem csak a helyi ökoszisztéma, de a turizmus jövője szempontjából is kritikusak.
A balatoni nádasok az elmúlt évtizedekben fokozatosan romló állapotot mutatnak
Fotó: Nemeth Levente Foto
A Balaton, Magyarország egyik legnagyobb természeti kincse, évről évre több millió turistát vonz. Azonban a látogatók többsége nem is sejti, milyen komoly problémákkal küzd a tó nádasainak ökoszisztémája. Az elmúlt évek során több helyen is romlott a helyzet, és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet legfrissebb felmérései szerint a tendencia aggasztóan folytatódik. Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint, a helyzet kezd aggasztóvá válni.
“Elmondható például, hogy ahol természetes állapotban van a nádas, ott nagyon jól néz ki.”
A kutatások a déli parton is nyugtalanító eredményeket mutatnak. A nádasok pusztulása itt az emberi tevékenységek – mint a turizmus és az ingatlanfejlesztés – közvetlen következménye. Az intenzív építkezések is jelentősen hozzájárulnak a nádasok feldarabolódásához és az ökológiai egyensúly felborulásához.
“A stégek, bejárók és csónakkikötők jelentősen fragmentálják a balatoni nádasokat, míg a mögötte lévő beépített területek megakadályozzák a nád genetikai megújulását, hiszen a mag nem tud gyepen, vagy betonon kinőni.”
A nádasok nem csupán esztétikai vagy turisztikai szempontból fontosak. Élőhelyet biztosítanak a madaraknak, halaknak és más vizes élőlényeknek, így alapvetően befolyásolják a tó biológiai sokféleségét. Az alsóörsi nádpusztulás óta több hasonló eset is napvilágot látott, ami rávilágít: ha nem lépünk, akkor a következő generációk már nem élvezhetik ezt a természeti csodát ugyanabban a formában.
Az emberi hatások, mint a stégek és csónakkikötők, markánsan megtördelik a nádasok egységét, míg a mögötte lévő beépített területek megakadályozzák a nád genetikai megújulását. A hullámzás fizikai hatása és az üledék homokos jellege is eltérő, ami tovább nehezíti a nádak természetes megújulását.
"Mindazonáltal vannak pozitív példák is, mint a Zala torkolatánál található területek, ahol a balatoni nádasok még viszonylag érintetlenek.”
Bár a déli parti nádasok állapota nem rossz, – foglalja össze a szakember – sokkal jobb is lehetne. Hasonlattal élve, nem kell sürgősségi osztályra fektetni a beteget, de rengeteg gyógyszert kell szedni a sok "bibijére".