Csevegő idő

Kovács Gábor László

Egyedül nem megy – de nem mindegy, hogy ki a játszótársunk egy olyan világban, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is már-már járványszerűnek írja le az elmagányosodást. Ami nekünk még csak távoli hír, máshol már valóság. Rengeteg társrobot elérhető az interneten, és a magányos felhasználókkal képesek elhitetni, hogy nincs náluk jobb barátjuk. Egy amerikai közösségi hálózat most száz chatbot elindítását tervezi, de aggasztó, hogy van köztük néhány igen kétes figuráról mintázott csetelő robot is, ezeket terroristákról és diktátorokról nevezték el. Mindenre van ugyanis kereslet. 
Mesterségesintelligencia-szakértők szerint biztonsági és adatvédelmi katasztrófa felé halad az emberiség, mert „ezek az eszközök mindenki számára hozzáférhetőek, normalizálják a félretájékoztatást, és radikalizálják az összeesküvés-elméletek híveit.” A chatbotok ugyanis a mesterséges intelligencia segítségével rosszindulatú feladatokra is felhasználhatók, beleértve az emberek személyes adatainak kiszivárogtatását és a bűnözők segítését. 
Mennyivel könnyebb dolgunk van nekünk itt a somogyi végeken, mert szerintem bőven elég, ha kilépünk a házunk kapuján, és megkérdezzük a szomszédot, hogy mi a véleménye bármiről, akár az időjárásról is. Nem biztos, hogy azt akarjuk hallani, amit mond, de legalább ember módra csevegünk. S a csendtől sem kell félni, mert abban hallhatjuk meg a saját belső hangunkat arról, hogy merre is haladjunk a világban.