Kondár Anna: ha véget ér a sportpályafutás, akkor is talpon kell tudni maradni!

– Hiányzik a versenyzés?
– Természetesen nem múlik el nyomtalanul. De nem is szeretném, hogy elmúljon. Bírói vizsgám is van, szeretnék majd bíráskodni, illetve az edzői pálya gondolatával is kacérkodom. Most jutottam el oda, hogy sikerült kipihennem magam, mentálisan és fizikailag is, úgyhogy jöhet némi aktivitás az életembe.

– Tízszeres vb-arany tulajdonosa. Mikor fogalmazódott meg, hogy Ön lehet az első női versenyző, aki ilyen eredménysort fel tud mutatni?
– Sosem éltem a rekordok bűvöletében, nem ezek megdöntése motivált. Én mindig apróbb célokat tűztem ki magam elé, de ezek viszonylag gyorsan teljesültek. Mikor elkezdtünk nemzetközi versenyekre, illetve világkupákra járni, azt szerettem volna, hogy egyszer az olaszországi Best Fighteren, ami az egyik legnagyobb világkupa volt akkoriban, megnyerjem a Grand Championt, vagyis a súlycsoportok nélküli versenyszámot. Ez aztán már elsőéves juniorként összejött, de ugyanez volt az Irish Open vagy a felnőtt világbajnoki cím esetében is. Így minden alkalommal lehetett nagyobbat álmodni.

– Az utolsó versenye a tavaly őszi, rijádi Küzdősportok Világjátéka volt. Egy bronzérmet hozott haza onnan. Elégedett a sportkarrierjével?
– Összességében elégedett vagyok vele. Az utolsó év miatt volt bennem némi hiányérzet, de ahogy telik az idő, egyre inkább kerekebbnek érzem az egészet. Meg kellett hoznom a döntést, és úgy gondolom, hogy nem döntöttem rosszul.

– Pénzügyi vezetőként dolgozik. A munkatársak, üzleti partnerek mennyire vannak tisztában azzal, hogy akivel épp az aktuális negyedéves elszámolást egyeztetik, az a világ legeredményesebb kick-boxosa?
– A közvetlen kollégák tudják, akikkel meg újonnan kerülök munkakapcsolatba, azoknak később esik le az infó. A közösségi média persze elég árulkodó, és amikor rám keresnek az interneten, kérdezik, hogy tényleg te vagy az?

– A klubjukról, a Halker-Király Teamről köztudott, hogy nagy hangsúlyt fektetnek ott az utánpótlás képzésre. Szerinte a Ön sikersorozata mennyire inspiráló a fiataloknak?
– Nagyon remélem, hogy az. Az egyesületünkben mindig nagy hangsúly volt azon, hogy ne csak a sportban járjunk az élen, hanem a tanulásban is. Ezt a szemléletet szeretném én is mutatni minden fiatal felé, mert hiába jut el valaki több világbajnoki címig, egyszer véget ér a sportpályafutás, és akkor is talpon kell maradni az életben.