2020.07.06. 18:21
Hamarabb túlsúlyossá válhatunk, mint elsőre gondolnánk
Egyre rosszabb a helyzet Magyarországon: az elhízottak számaránya a felnőtt lakosság körében nálunk a legmagasabb Európában, világviszonylatban pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk – írja a Fanny magazin nyomán a Vasárnap Reggel legutóbbi száma.
Forrás: Shutterstock
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint az elhízás a leggyakoribb nem fertőző krónikus betegség.
Az ülőmunka, a mozgáshiány, a túlzott kényelem, a szükségesnél lényegesen több és rosszabb minőségű, üres kalóriákat tartalmazó étkezések együttvéve napról napra rontanak a szervezet állapotán.
Ha mindehhez hozzávesszük a káros szenvedélyeket, a mindennapos, feloldatlan stresszt és a pihenés mellőzését, bizony nincs mit csodálkozni azon, hogy hamarabb túlsúlyossá válhatunk, mint ahogy elsőre gondolnánk.
Öröklődik a hajlam
Testsúlyunk alakulásáért a génállományunk és az életmódunk egyaránt felelős.
Bizonyított, hogy
azokban a családokban, ahol az egyik szülő elhízott, a gyermekeknél kétszeresére nő ennek kockázata.
Két elhízott szülő esetén az esély már 2,4-szeres. Ezért azokban a családokban, ahol az ez irányú hajlam öröklődik, különösen figyelni kell a csemete súlyára. Miért fontos ez? Azért, mert azoknál az elhízott gyerekeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, és csak az életmódjuk miatt híznak el, jelentősen megnő a metabolikus szindróma (magas vérnyomás, emelkedett vércukor-, koleszterin- és vérzsírszint) kockázata.
Mindenre kihat
A túlsúly egészségromboló hatását már számos kutatás bizonyította. A klasszikus gyógyítás mellett ezért fontos, hogy életmódot is váltson az, aki szeretne egészségesebb lenni. Magas vérnyomás esetén például elengedhetetlen a normál testsúly visszaállítása. Minden leadott 10 kilogramm 5–20 Hgmm vérnyomásérték-csökkenést eredményezhet.
A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál viszont háromszor gyakoribb, mint a normál súlyúaknál.
Az idő előtti halál bekövetkeztének kockázata közel megháromszorozódik azoknál, akiknek a BMI-je 40 fölött van, tehát súlyosan elhízottak.
A 2-es típusú cukorbetegség kialakulását is nagymértékben elősegíti a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a helytelen étrend, az öröklött hajlam és a terhesség során mért magasabb vércukorértékek. Az elhízott személyek közt nagyobb számban fordulnak elő előrehaladott stádiumú és agresszív formájú papilláris pajzsmirigyrákban (PTC) szenvedő betegek. Az elhízott nők közül jóval többen számíthatnak a mellrák kiújulására, mint a normál súlyúak közül. A vörös húsokban, zsíros tejtermékekben és finomított gabonákban gazdag étrend pedig növelheti a vastagbél-, illetve a prosztatarák veszélyét.
Ízületi megbetegedéseket is kivált a túlsúly. A jelentős súlyfelesleg évekig tartó cipelése szinte egyenesen vezet az ízületek túlterhelődéséhez, fájdalmához, gyulladásához.
Az elhízás ráadásul megalapoz egyfajta állandósult stresszes állapotot, mely gyakran okoz depresszív hangulatot. A kutatások szerint a kövér emberek – különösen azok, akik elhízottnak is tekintik magukat – sokszor tapasztalják a súlyukhoz kapcsolódó előítéleteket, és ez alacsony önbecsüléshez, pszichés tünetekhez vezethet.
A fokozatos életmódváltás
Alma vagy körte?
Borítókép: illusztráció