Húsvét másnapja a vidámság, a mulatság ideje. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik.

1954-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és ezután a MTA Csillagvizsgáló Intézet munkatársa lett. 1959-ben csillagászatból kandidált és elérte a fizikai tudományok kandidátusa fokozatot. 1980-ban az űrkutatás területén megszerezte a fizikai (csillagászati) tudományok doktora fokozatot. 1955-től publikált az űrkutatásról, szakterülete a műholdak pályameghatározása, valamint a geomágneses viharok idején fellépő sűrűségnövekedések.Az 1970-es évek második felében kezdett foglalkozni a Földön kívüli értelem (civilizáció) kutatásával és a felfedezésekkel kapcsolatos esetleges bejelentésekkel. Az 1980-as évektől soknyelvű űrszótár létrehozásán dolgozott.Aktívan részt vesz a csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztésben. Az első Holdraszállás (1969) tv-közvetítése óta minden jelentős űresemény kommentátora.2011.12.12-én kisbolygót neveztek el róla, amit korábban az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai fedeztek fel. Neve: (191856) Almáriván.

2010-től államilag is elismert ünnepnappá vált a Bölcsődék Napja, így már hivatalosan is emlékezhetünk azokra, akik 158 évvel ezelőtt, 1852. április 21-én megnyitották Budapesten, a Kalap utcában az ország első bölcsődéjét.

Ő szerezte a Szózat zenéjét, valamint ő írta Erkel Ferenc Bánk Bán és Hunyadi László című operáinak szövegét.

Eredeti nevén: Haszman (Hassmann) Ferenc. Az első városi tanácsnok, aki a budai tanácsteremben magyarul szólalt fel (1844); Buda és Pest egyesítésének egyik első kezdeményezője, az első felelős magyar minisztérium belügyi államtitkára. A szabadságharc leverése után a Szent Korona elrejtőinek egyike. Az emigrációból – amely alatt távollétében halálra ítélték – a kiegyezés után tért haza. Buda város, 1873-as városegyesítés előtti, utolsó polgármestere. Budapest II. kerületében utca őrzi a nevét.

Neve más írásmódokkal: Mihajlo Stančić, Stancsics Mihál. Írói álneve: Andorlaki Máté. Az első szocialista politikusok egyike.

Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító születésének emlékére tartják ezen a napon az "óvoda napot". 1831. és 1836. között Svájcban tevékenykedett, különböző iskolákat alapított és részt vett a népiskolai tanárképzésben. Felismerte a jelentőségét az iskola előtti nevelésnek, amely a gyermekek tevékenységi hajlamát ösztönzi. 1837-ben létesítette kisgyermekek részére az első "Gondozó-, Játék- és Foglalkoztató Intézetet" a türingiai Blankenburgban, amelyeket 1840-től óvodáknak nevezett el.

Neve szerepel még így is: Hernando Cortez, a konkvisztador Az aztékok birodalmát az Aranyországnak tartották. Települést hozott létre "Az igaz kereszt városa", Villa Rica de Vera Cruz néven. Az azték uralkodó, II. Montecuma Hokojocin tudomására jutott a partraszállás, aki azt hitte, hogy istenük Kecalkoatl, a Tollas Kígyó tért vissza, és szenvedést, nyomort hoz rájuk. Ezért, hogy távol tartsák a fővárostól az istent, pompás ajándékokat küldtek elé, ami csak fokozta a spanyol hódítók kapzsiságát.