Fényévekre a fővárostól: leszakadóban a somogyi járások

A főváros és környéke, valamint az észak-nyugati régió adja azt a területet, amely az EU-hoz minden tekintetben egyre jobban kötődik, gazdaságilag és társadalmilag fejlődik, ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül az európai átlagtól. A megosztottságot jól jelzi, hogy az ország teljes GDP-jének a felét a Közép-Magyarország adja. Az egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék a főváráson kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az átlagosnál. A rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok egyértelmű nyertesei az észak-dunántúli és a főváros környéki területek. A külföldi tőke is ide érkezett inkább, és a beruházások harmada is itt létesült az elmúlt néhány évben, ezért nem valószínű, hogy a folyamat megállna.



Az összesítés arra fókuszál, hogy megmutassa a leggazdagabb és a leghátrányosabb helyzetű járásokat. A nyolc somogyi járás közül csak Siófok tudott felkapaszkodni a lista elejére a 34. helyével. Fonyód a 64. pozíciót foglalja el, a kaposvári járás a 75. lett. Ezután egy nagyobb szakadék következik, majd a nagyatádi járásra bukkanhatunk a 132. helyen, míg a tabi a 157. helyet birtokolja. A barcsi, a csurgói és marcali járás nem szerepel az első 176 hely egyikén sem. Érdekesség, hogy a Somogyban megtermelt GDP értéke 1994-ben magasabb volt, mint 2010-ben: ha az országos átlagot 10 egységnek vesszük, megyénk húsz éve 76-os mutatót produkált, míg 2010-ben – a listán az utolsó értékelt évben – viszont csak 64-est. Ugyanebben az időszakban a velünk egy szintről induló Tolna megye értékei növekedtek.

Helyezés

Járások

Járási fejlettségi mutató

1.

budai kerületek

4,48

2.

győri

4,48

3.

budakeszi

4,44

…

34.

siófoki

3,84

…

64.

fonyódi

3,44

…

75.

kaposvári

3,08

…

132.

nagyatádi

2,36

…

157.

tabi

2,16

…

176.

bácsalmási

1,68