Agrárkamara: nő a kereslet a magnélküli csemegeszőlő iránt

A felmérések szerint a magyarok átlagosan évente 2,5-3 kilogramm csemegeszőlőt esznek, a világon is tapasztalható trendnek megfelelően a magnélküli fajták iránt nő a kereslet, a kínálat nagy része importból származik – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A NAK közleménye szerint idén augusztus közepén jelent meg, nagy mennyiségben, a magyar a piacokon a hazai termesztésű csemegeszőlő, azonban arányait tekintve viszonylag kevés ez a belföldi származású korai érésű fajta.

Az áruházak jellemzően import csemegeszőlőt kínálnak, elsősorban olasz, kis mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui áruval lehet találkozni.

Az import az utóbbi öt évben 5000 tonnáról 7300 tonnára nőtt az erősödő keresletnek megfelelően.

Míg az 1970-es évek végén 7500 hektáron átlagosan 68 ezer tonna étkezési szőlő termett, addig mára a mintegy 1000 hektárra csökkent a termőterület, ahonnan nagyjából 15 ezer tonna hazai termelésű szőlő származik. A legnagyobb csemegeszőlő termőterületek Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyében vannak – tette hozzá az Agrárkamara.

A fajták közül az étkezési szőlő kínálatban jelentős arányban van a magyar termesztésű saszla (Chasselas), amely mellett egyre népszerűbbek a tipikus csemegeszőlőfajták, mint például a fehérek közül a korai érésű Arkadija, vagy a szintén magyar nemesítésű Pannónia kincse vagy az Éva, a kékszőlők közül pedig a nagyfürtű Guzal kara vagy a késői érésű Moldavia – írta a NAK.

Borítókép: Shutterstock