Áttekintés

2022.07.07. 15:02

Drasztikus energiaáremelkedés Európában – így érinti Magyarországot

A rezsicsökkentés a háborús helyzetben is állja a sarat, továbbra is Budapesten a legolcsóbb a földgáz a kontinensen. Bécstől Rómáig viszont 2021-ről 2022-re megkétszereződtek a lakosság rezsiköltségei.

Egy év leforgása alatt megduplázódott a villamos energia és a földgáz átlagára a lakossági fogyasztóknak több európai nagyvárosaiban is – ez derül ki a finn VaasaETT havi adatgyűjtéseinek (ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közli Magyarországon rendszeresen) összesítéséből a Világgazdaság cikke szerint.

Miközben például Berlinben 2021 májusában 33,29 eurocentbe került egy kilowattóra, ugyanez 2022 májusában már 42,67 eurocent volt. 

Bár a német főváros a tavalyi díjszabásával éllovas volt Európában, azóta hiába drágult mintegy harmadával a kilowattóránkénti átlagár, az idei tavaszi utolsó hónapban már Londonban került a legtöbbe a villamos energia. A brit fővárosban 49,75 eurocentet kellett fizetnie a lakosságnak, ami extrém durva drágulást jelent: egy évvel ezelőtt még csak 26,03 eurocentbe került egy kilowattóra áram. Ez több mint 90 százalékos emelkedés. 

Bezzeg Bécs 

Még húsbavágóbb drágulás ment végbe Bécsben, ahol éves bázison több, mint a kétszeresére nőtt a villamosenergia lakossági díja. Míg 2021 májusában 22,31 eurocent volt az egységár, addig most májusban már 47,44. Ugyanez a drámai ütem figyelhető meg Róma esetében is. 

Az olasz fővárosban egyetlen év kellett a 220 százalékos árrobbanáshoz, 22,36 eurocentről 49,32-re lőttek ki a kilowattóraárak. 

A spanyoloknál mérsékeltebb ez a folyamat, de Madridban is bekövetkezett egy 30 százalék körüli drágulás. Itt 22,44 helyett 32,22 eurocentet kérnek a szolgáltatók egy kilowattóráért. 

Északabbra sem fut kedvezőbb pályát a villamosenergia ára, Koppenhágában például 48,71 eurocentbe kerül az áram, szemben a tavaly ilyenkor kiszámlázott 31,14-gyel. Dublinban 23,93-ról 33,66-ra szöktek fel az árak. Még a kifejezetten stabilnak mondható svéd díjszabásban is szűk 40 százalékos plusz látszik: Stockholmban 18,2 eurocent helyett már 25,26 eurocentet kell fizetni kilowattóránként. 

A magyar modell 

A közép-európai régiót vizsgálva Prágában 40,14, Pozsonyban 19,03, Bukarestben 16,17, Zágrábban 14,69 eurocentes az aktuális árazás. Ugyanez a sorminta egy évvel ezelőtt 23,96, 16,99, 15,97, 13,58 eurocentet mutatott. Varsóban ugyanakkor némiképp csökkent a villamos energia ára. 

Az idén májusban 18,18 eurocentbe került egy kilowattóra, tavaly ilyenkor pedig 18,87-be.  

Stabilitást csupán két főváros mutat Európa-szerte: Budapest és Belgrád. Ahogy 2021-ben, úgy 2022-ben is a magyar és a szerb fővárosban a legolcsóbb az áram a lakosság számára, ráadásul mindkettő esetében csökkenés figyelhető meg éves bázison. A rezsicsökkentés eredményeként országosan, így Budapesten is fixált ár 2022 májusában egészen pontosan 10,17 eurocent volt. Egy évvel korábban 10,40. Belgrádban ugyanebben az időszakban 8,11-ről 8,10-re változott. 

Gázos sztorik 

 Az európai lakossági gáztérképet vizsgálva ugyancsak az állapítható meg, hogy 2021-hez képest 2022-ben markáns drágulás megy végbe, és egyelőre nem látszik, hol tetőzhet a tendencia. Amszterdamban 10,59 eurocentes árról 26,85-re, a két és félszeresére ugrott a földgáz kilowattóránkénti bekerülése. Ez volt a legdrágább a kontinensen 2022 májusában. A második helyen a svéd főváros zárt, ahol 22,89 eurocentet számítottak fel a szolgáltatók. A stockholmi minta ugyanakkor kivételes, mert itt tavaly még 23,46 eurocent volt a földgáz átlagára, ami akkor a legmagasabb volt Európában.  

Valami bűzlik Dániában

A dánoknál már a holland folyamatok tükröződnek vissza: Koppenhágában 10,55-ről dupláztak az árak és 21,92 eurocenten zártak májusban. Bécsben 19,04 volt ugyanez, ami szintén sokkoló drágulás a tavalyi 7,66-os árról. Rómában 8,56-ról indult a drágulás és 18,17 eurocentnél állt meg, ami ugyancsak kétszeres árnövekedést jelent. Madridban a fogyasztók 16,76 eurocentes díjakkal találkozhattak, ami egy éve még 7,01 volt. A berlini 6,66-os ár 13,29-re ugrott. 

Különutas magyarok

A közép-európai régióban Prágában 14,92 (6,03-ról), Pozsonyban 5,28 (4,45-ről), Bukarestben 6,27 (3,07-ről), Zágrábban 5,21 (4,61-ről) eurocentbe került egy egységnyi földgáz az idén májusban. Stabilitást megint csak egyedül Magyarország mutat: a magyar fővárosban 2021 tavaszának végén és 2022 tavaszának végén is jócskán 3 eurocent alatt alakult a lakossági végfelhasználói díjszabás. A 2,81 és a 2,75-ös ár – ahogy az áram esetében is – az állami rezsicsökkentés intézményének köszönhető. Ezzel messze Budapesten a legolcsóbb a földgáz lakossági ára egész Európában. 

A Makronóm Intézet elemzése szerint az Oroszországból érkező gáz esetében a legfontosabb vezetéken, az Északi Áramlaton (Nord Stream) szemmel látható a június közepén történt drasztikus, 77 millió köbméter/napos mennyiségcsökkenés. A napi 100 millió köbméter földgáz szállítására képes Yamal vezetéken nem érkezik be orosz gáz, a Gazprom az orosz kormány a „barátságtalan országok” vállalatainak szankcionálására hivatkozva megszüntette a gázszállítást Lengyelország felé. A Török áramlat (Turkstream) időszakos karbantartási munkák miatt egy hétig leállt, a ezt követően újra elindult a napi 20-22 millió köbméteres szállítás. 

Az ukrán tranzitvezetéken napi 38-39 millió köbméter érkezik, ami jócskán elmarad a tavalyi szinttől. Az európai gázfelhasználásból az orosz import korábban 40, az ukrajnai invázió után már csak 20 százalékkal részesedik. 

Az európai gáztárolók átlagos töltöttsége 60 százalék. Időarányosan ez nem tűnik rossznak, több mint az előző években megszokott. A geopolitikai helyzet azonban nagyon kényes, a fűtési szezon megkezdése előtt el kellene érni a teljes töltöttséget. A kisebb kapacitású államok 80 százalék körül állnak, a nagyobbak (például Ausztria és Franciaország) esetében már sokkal problémásabb a helyzet. A magyar tárolók 41 százalékos töltöttségi aránnyal rendelkeznek, az Oroszországgal leszerződött gázmennyiség 88-89 százaléka bejön az országba, elsősorban a Török Áramlat és az ukrán gáztranzit vezetékein keresztül. A beérkező adatokból eddig arra lehet következtetni, hogy novemberre nálunk meglesz az EU által előírt 80 százalékos töltöttségi szint. 

Szédítő áremelkedés 

A helyzet meglehetősen sötét Európa-szerte, a kormányzatok a ‘70-es évek óta nem látott energiaválsággal szembesülnek. A villamos energia esetében 2021. május 1-jén az egyéves határidős ár megawattóránként 60,4 euró volt, a 2022. július 6-án kialakult ár ehhez képest 515,4 százalékkal magasabb. A gáz határidős piacán a júliusi lejárat egy év alatt több mint hét és félszeresére drágult. Az elképesztő áremelkedést látva a kormányok kénytelenek sorra hozni a válságintézkedéseket. Biztosítani kell a téli gáz- és olajellátást, el kell kerülni az üzemanyaghiányt. Németországban például az orosz gáz legnagyobb importőrét segíti meg az állam, Franciaországban a legnagyobb villamosenergia cég kerülhet teljesen állami tulajdonba. Az egekben lévő energiaárak, a szankciók miatt szűkülő orosz szénhidrogén export összeomlással fenyegeti a szektor vállalatait vállalatait, recesszióval az ipart és a szolgáltatásokat. 

A német energiaipari miniszter a 2008-2009-es pénzügyi válsághoz hasonlította a helyzetet.  

A helyzet az euró és feltörekvő országok devizái, így a forint árfolyamára is kihat. A recessziótól félve a piacok kockázatkerülő üzemmódba fordultak át. A közös európai fizetőeszköz árfolyama 20 éves mélyponton áll, a befektetők a biztonságosnak gondolt dollár-eszközökbe menekülnek. 

Borítókép: illusztráció (Shutterstock)

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában