Generációk egy fedél alatt – a vidéki család összetartóbb

Minden harmadik magyar háztartásban csak egy személy él, ez több mint 1,2 millió egyedülállót jelent, derült ki a 2016-os mininépszámlálás adataiból. Ez jelentős növekedés, 1990-ben ugyanis még csak minden negyedik háztartásban élt egy személy. Ennek oka többnyire a családi kapcsolatok lazulása, a nőtlenek, a hajadonok, az elváltak és az özvegyek számának növekedése.

A magyar családok 18 százaléka ugyanakkor egyszülős háztartásnak számít a felmérés szerint. Az egyszülős családok száma több mint 503 ezer volt tavaly októberben, 86 százalékukban az anya nevelte egy vagy több gyermekét. A kétszemélyesnél nagyobb háztartások száma viszont csökkenést mutat. A lakosság alig 2,5 százaléka él többgenerációs háztartásban, a többcsaládos háztartások aránya Budapesten kirívóan alacsony, írt erről a vg.hu. A leggyakrabban Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében költöznek össze a szülőkkel a fiatalok.

Lekértük a KSH-tól a megyei adatokat, ebből az derült ki, hogy egyszemélyes háztartásban 33 993-an élnek Somogyban. Az egy családból álló háztartások száma, ahol házaspárok rokonokkal vagy nem rokonokkal élnek közösen 51 308, míg az élettársi kapcsolatok száma ugyanebben a kategóriában 14 567 a megyében.

– Sajnos sokan elköltöznek a városokba, vagy külföldre, de jó példa is van: nemrég jött haza Angliából egy fiatalember, aki 11 éven át dolgozott kint a feleségével, de most visszatértek és vettek egy házat a faluban – mondta a kistelepülési családi viszonyokról Szüts András csomai polgármester. – Ha valaki vidéken marad, akkor többnyire összetartó családban kénytelen élni a költségek miatt. Könnyebb egy ingatlan fenntartási költségeit több személyre szétosztani. Az anyagi szempontok is közrejátszanak abban, hogy szétköltözni elég nehéz. Az, hogy Somogyban több generációs családok élnek együtt, erősítheti a családi összefogást. Ebben a tekintetben hasznos és jó dolognak tartom, ha nem szükségből, hanem jószántukból vannak együtt. Erre is van példa nálunk: egy jómódú család házában bővítették a tetőteret, hogy a fiatalok odaköltözzenek, bár lenne rá pénzük, hogy külön házat vegyenek vagy beköltözzenek a városba. Inkább együtt maradt két generáció, és jól érzik magukat.

– Meg kell vizsgálni, milyen jövedelmű családokról van szó, mert ahol fiatalok az idősebb szülőkkel élnek együtt, az döntően anyagi okokra vezethető vissza, mert az emberek ma már szeretnek elkülönülten élni – mondta a jelenségről Molnár Gábor kaposvári szociológus. – Ha kényszerből vannak egy fedél alatt, az súrlódásokhoz vezethet. Ám lehetnek olyan települések is, ahol tovább él a hagyományos, többgenerációs életforma. Viszont, ha a családalapítás előtt álló fiatalok élnek együtt a szülőkkel, az már egy modern jelenség. A fiatalok kitolják a felnőtté válást, kényelmi szempontok vezetik őket. Otthon megoldott az étkezésük, az anya szinte házvezetőnőként funkcionál, nem kell rezsit, albérletet fizetni, a jövedelmük nagy részét szórakozásra fordítják. Ez is oka lehet több generáció együttélésének.