A műtőben is beszélget a beteggel a díjat nyert fiatal főorvos

Mosolygós fiatalember Vorobcsuk András, a kaposvári kórház haemodinamikai laborvezető főorvosa, és elmondása szerint a betegek szeretik ezt. A mosoly szerinte segít megteremteni a bizalmat orvos és betege között.

Kovács Gábor

Vorobcsuk András

A 35 éves Vorobcsuk András kardiológus a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj eredményhirdetésén különdíjat kapott. Az átadáson részt vett Szent-Györgyi Albert özvegye, Marcia Szent-Györgyi is. A díjazottak az indoklás szerint példaértékű munkásságukért, a gyógyítás iránti elkötelezettségükért, valamint a szakmai eredményeikért részesültek az elismerésben.

Vorobcsuk Andrást több, mint 1000 orvos közül választották ki. A díjazottak első körébe a betegek jelölései alapján lehetett bekerülni, végül egy rangos szakmai zsűri ítélte oda a különdíjat. Vorobcsuk András tudja, hogy páciensei közül egy házaspár jelölte, akiket évek óta kezel, tehát nem egyetlen benyomás alapján alkottak róla véleményt.

A kardiológus szerint nemcsak a testet kell gyógyítani, hanem a lelket is. – Mindig fordítok rá időt, hogy beszélgessek a betegeimmel – mondta **Vorobcsuk András**. – Az invazív kardiológiában sokszor közös döntés születik a gyógyítás módjáról a beteggel, a hozzátartozóval, a kollégákkal. Ha csak egy magas vérnyomás beállításáról van szó, akkor is nagyon gyakran húzódhat meg olyan élethelyzet a háttérben, ami kiváltó okként szerepet játszhat a megbetegedésben. Ha ezt a beteggel közösen feltárjuk, az önmagában is segít. Elvem, hogy ne futószalagon történjen az orvos beteg találkozás. Ha kell, a műtőben is megállok és megbeszélem a beteggel, mi legyen. Ha valaki igényli, megmutatom neki a koszorúereit, milyen szűkületei voltak a beavatkozás előtt, utána pedig milyenné váltak. A képi információ segít az életmódváltásban, ilyenkor a páciens elgondolkodik az egészséges életmód szükségességén.

Magyarországon vezető halálokok között szerepelnek a kardiovaszkuláris (szív-és érrendszeri) megbetegedések. A páciens sokszor nem gondol bele, hogy mennyi rizikófaktora van, és ha kiderül a baj, az derült égből villámcsapásként éri. Kivizsgálásakor igazolódik, hogy nemcsak koszorúér beteg, hanem magas a vérnyomása, a koleszterin értékei rosszak, esetleg cukorbeteg is, és máris több gyógyszert kell szednie.

– Nem az a célunk, hogy betegségtudatot alakítsunk ki, hanem, hogy megelőzzük az esetleges szívinfarktust – szögezte le Vorobcsuk András. – Ezért komoly hangsúlyt kell fektetni a primer prevencióra. Mindenki sokat tehet a megelőzésért a rendszeres, legalább heti öt alkalommal végzett félórás mozgással, egészséges és minőségi táplálkozással, a dohányzás kerülésével. Ha valaki indokolatlanul fáradékony, mellkasi panaszai vannak, a terhelhetősége csökken, légszomja van: mindezt érdemes komolyan venni, mert a test mindig jelez. Ilyenkor a páciens időben kerüljön kardiológushoz kivizsgálásra, ha szükséges szívkatéterezésre.

A díj odaítélésekor a szakmai zsűri figyelembe vette, hogy klinikusként nemcsak a gyógyítással foglalkozik Vorobcsuk András, hanem tudományos tevékenységet végez, publikál. A gyógyítás mellett folytatott kutatás komoly igénybevételt, plusz erőfeszítést jelent, ezért köszönettel tartozik családjának a segítségért.

Vorobcsuk András a pécsi Szívgyógyászati Klinikán dolgozott már az első egyetemi évei alatt, később a tanulás mellett mentőzött is. A szívklinikán volt kezdő szívsebészeti aneszteziológus és intenzív terápiás gyakornok, 2011-ben ott szakvizsgázott, ugyanezen évben PhD fokozatot szerzett, és két év múlva kardiológiai szakvizsgát is tett. Mintegy tíz éve foglalkozik invazív kardiológiával, szívkatéterezéssel. 2016 novemberében került laborvezetői pozícióba a Kaposi Mór Oktató Kórházba. Három gyermeket nevel, ingázik Pécs és Kaposvár között. A felesége belgyógyász-kardiológus, s ahogy fogalmazott: mivel ő maga aneszteziológus és kardiológus, a felségével egy gyógyító egységet képeznek.