Élményszerzéssel feledtetni a múltat

Háromszáz kárpátaljai gyerek pihen Balatonföldváron. Egy aszfaltozó magyar vállalat a táborozás költségeinek felét finanszírozta. A gyerekek közül sokan először járnak a Balatonnál. A szervezők nem titkolt célja, hogy feledtessék a háborús időszakot és szép élményekkel töltsék fel a magyar és ruszin fiatalokat.

Góz Lilla

Hiába még hideg a víz, 17 fokos, a bátrabbak önfeledten pancsoltak a Balatonban. A focipályákon körmérkőzések zajlottak, egymás után készültek a karkötők, de pattogott a pingpong labda is.

Háromszáz kárpátaljai gyerek érkezett a napokban Balatonföldvárra.

– 20 éve táboroztatja a Kárpátaljai Szövetség a gyerekeket. Eleinte egy busznyi iskolást hoztunk Balatonföldvárra, jelenleg pedig több százan szerezhetnek itt élményeket – mondta el Kövér Katalin, táborvezető. Hozzátette: sokan először járnak a Balatonnál, Magyarországon.

– Célunk, hogy megismerjék az anyaországot, feledve az otthoni nehéz helyzetet. A jó tanulók mellett a hátrányos helyzetű gyereknek adunk elsősorban lehetőséget a táborozásra – jegyezte meg Kövér Katalin. Felidézte: tavaly csecsemőikkel, pár éves gyermekeikkel is érkeztek a Balatonhoz olyan édesanyák is, akik elvesztették a háborúban férjüket.

– Vannak olyan gyerekek, akiknek családtagjaik érintettek voltak a háborúban. Nem olyan időt élünk, mint az én gyerekkoromban – tette hozzá a táborvezető.

Kegyes Brigitta először táborozik Balatonföldváron. A tónál még sosem járt előtte.

– Nagyon finomak az ételek, a naplementék csodálatosak, a kilátás a szálloda szobájából gyönyörű – sorolta a fiatal lány. Megjegyezte: biztonságban érzi itt magát. A háború idején szülőfalujából több embert vittek el, akik sosem térhettek vissza.

Veres Vivien jövőre is nagyon szívesen venne részt a táborban. Magyarországon többször volt már.

– Jó kiszakadni otthonról, élményeket szerzünk, amik feltöltenek – mondta el a hetedik osztályos lány.

Puskás Jázmin először jár a Balatonnál. Azt mondta a türkizkék a kedvenc színe, mint amilyen a tó színe.

– Nagyon jó itt lenni, biztonság van, csak anyáék ne hiányoznának – mesélte elérzékenyülve.

Az egyik kislány pedig arról mesélt, mikor hozták haza a háborúban elhunyt magyar katonákat szülőfalujába, akkor mindenki letérdelve tisztelgett előttük. Sokuk azt is meg tapasztalta, hogy ismerőseik, családtagjaik egyik napról a másikra eltűntek és már sosem térhetnek haza.