Az emberkereső Isten megszépült házában várja az Istent keresőket

A főépítész, aki az elmúlt időszak motorja volt, elmesélte: az 51 méter magasan lévő, csaknem 1 méter átmérőjű toronygömbben palackba zárt híradások között egy kézírásos papírra bukkantak. Eszerint a gömb és a torony vörösréz lemez borítását 1935. szeptember 27-én fejezte be Fias István bádogosmester és segédje, Papp János. Az 1886-ban épült templom jelentősebb felújítása ugyanis az 1930-as években zajlott. A források tanúsága szerint Hoss József apátplébános, az akkori felújítás fő szervezője, akinek tevékenységét emléktábla jelzi a külső falon, aggódva kérdezte Fiastól, nem fél-e egy szál kötélen olyan magasan. A mester humorosan ezt felelte: Miért félnék? Ott közelebb vagyok az Úrhoz, mint apát úr itt lenn. 
A belső felújítás egyik legfeltűnőbb eredményének a korábbitól sokkal világosabb, barátságosabb teret tartja a főépítész. Ripszám János Ybl-díjas építész és Lomnici Zsófia építész tervei során fénycsatornákat helyeztek a padlástérbe; ennek köszönhetően 28 helyen áradhat be a napfény a boltozatokon keresztül. 
– Még felhős időben is sejtelmes fényt bocsátanak a térbe, mintha mennyezeti lámpák lennének – mondta-mutatta Mohay Gábor, aki elárulta azt is: izgalmas munka volt a téglaboltozatok átfúrása, nagy körültekintést és pontosságot követelt. A természetes fény biztosítása mellett a visszafogottan elegáns formákból álló csillárok, falikarok és pillérekre helyezett spotlámpák sok változatban adnak lehetőséget a különböző liturgikus cselekmények és kulturális rendezvények kiszolgálására. 
A főépítész látványos elemnek tartja az első pillérpárig kibővített szentélyt is, amely ezáltal lehetővé teszi, hogy jelentősebb egyházmegyei rendezvényeken a papság nagyobb része a szentélyben foglalhasson helyet. 
A hajdani belvárosi nagytemplom, amelyben telente igencsak hideg volt, valódi kőlapburkolatot kapott, alatta padlófűtéssel, és új, valódi tömör tölgyfa bútorzat készült. A déli kereszthajó fülkéjébe épült az összefogott, három hangszigetelt gyóntatószék, belül kárpitozva, amelyben akár térdelve, akár ülve szabadulhatunk meg bűneinktől, s nyerhetünk feloldozást. 
Korszerű hangosítás készült – gondoltak a hallásérült hívekre is –, a nagyméretű LCD-kijelzőre pedig énekszövegeket, hirdetéseket, képeket, előadásokat, filmrészleteket is lehet vetíteni. A templom főhajójában lévő beépített kamerák tv-felvételkor tesznek jó szolgálatot. 
A látogató felettébb csodálkozik a falak láttán, hiszen újra eredeti színeiben tűnnek fel Jézus Krisztus szenvedéstörténetének képei. 
– A díszítő- és figurális festést Leszkovszky György budapesti festőművész készítette 1935–40 között. 80 esztendő alatt azonban meglehetősen elkoszolódott a teljes díszítőfestés, az egykori gyertyák égetéséből származó koromlepedék miatt beszürkült – jegyezte meg Mohay Gábor. – Több helyen évtizedes beázás, néhol felázás, helyenként a gépészeti vezetékek szakszerűtlen elhelyezése végzett roncsolást. A mintegy 2500 négyzetméternyi festett falfelületet Szűcs Gergely és munkatársai restaurálták. Csaknem másfél évi munkával elvégezték a secco és a sgrafitto technikával készült felületek tisztítását, konzerválását, retusálását és esztétikai helyreállítását, csakúgy, mint a figurális, az ornamentális, a geometrikus díszítésekre, a sima, az aranyozott és ezüstözött felületekre, a falképekre, valamint a pilléreken lévő 14 stációra is. 

Megtudtuk: a székesegyház 5 márvány szobrát, melyek Brandceisz János és Bory György alkotásai és 1935–45 között készültek, szintén megfrissültek, és gyönyörű aranykoronát, a jobb kezébe jogart is kapott a szentély déli fülkéjében álló barokk Madonnaszobor, melyet 1787-ben faragtak, s már a székesegyház elődjében, az 1748–1885 között itt állt templom oltárárán volt elhelyezve. 
Az orgonáról is kérdeztük a főépítészt, hiszen nem egy orgonaművész korábban is jelezte: nincs túl jó állapotban a hangszer. – Igazuk volt. Az Angster-orgona 1907-ben készült, melyet a 20. század során többször átépítettek, inkább a lehetőségekhez mérten és nem mindig a legnagyobb szakszerűséggel – mondta Mohay Gábor. A mostani felújításkor az orgonát teljesen szétszedte Süveges István ócsai orgonaépítő mester, és megállapította, mely elemek használhatók. Ezeket megtartva tervezte és építette meg a 7-8 regiszterrel bővített, 3 manuálos, mintegy 2500 síppal rendelkező hagyományos orgonát, mely küllemében a régi felújításaként hat, belsőleg viszont a legkorszerűbb. Bekukkantottunk az új sekrestyébe is, amely jóval nagyobb lett. 
A székesegyház környezete is megváltozott. Személygépkocsival is megközelíthetővé vált Isten hamarosan felszentelendő hajléka. Az új, akadálymentes rámpán keresztül pedig a babakocsival, kerekesszékkel érkezők, illetve a lépcsőn nehezen járók térhetnek be könnyebben a megszépült székesegyházba, ahol az emberkereső Isten újra várja az Istent kereső embert. 
 

Töredék a múltból 

A restaurálás során előkerült egy töredék a díszítőfestés eredeti, 1886–1935 közötti állapotából is, melyet a restaurátor ügyesen bemutat. Miközben keressük ezt a kis töredéket, számtalan finom részletet fedezhetünk fel, például azt is, hogy egy helyen, mintegy tanúfelületként a szakember meghagyta a felújítás előtti koszos állapotot, így könnyebben összehasonlítható a különbség. 
 

Államtitkári vizit

Kaposvári látogatása során Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár is felmászott a toronyállványra és a konkrét épületszerkezeti problémák megoldása után érdeklődött. Az egyházmegyei főépítész válaszolt kérdéseire. Kiderült, elhelyeztek a toronygömbben egy kis füzetet a püspöki címerekkel, eredeti tervrajzokkal, 1945 előtti fotókkal és a mostani felújítás előtti állapot fényképeivel. 
 

Fotó: Kovács Tibor