Hírek

2005.08.30. 00:00

Klónhősök és genetikai kérdések

Az új amerikai sci-fi, A Sziget a klónozás orvosi, erkölcsi és filozófiai kérdéseivel szembesít.

Tornai Szabolcs

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Scarlett Johansson és Ewan McGregor menekülni vágyik A Sziget embergyárából, amelynek riasztó képe híven jelenik meg a vásznon
[/caption]Alig heverték ki a mozinézők a legutóbbi Spielberg-mű, a Világok harca székhez szegező retteneteit, máris itt van Hollywoodból az újabb nagyszabású sci-fi, A Sziget. Míg a H. G. Wells regényéből készült filmben földönkívüliek mérnek pusztító csapást az emberiségre, A Sziget a klónozás elharapózó veszedelméről szól.

Az illegális föld alatti komplexumban több ezer emberklón él a valóságtól teljesen elszigetelten. Ám a cím nemcsak erre a hermetikus elzártságra utal. A mit sem sejtő lakók számára az életcélok netovábbja eljutni a mesés és paradicsomi Szigetre, tudomásuk szerint az egyetlen helyre a Földön, amely mentes az általános fertőzöttségtől. Naponta sorsolják ki a boldogabbnál boldogabb nyerteseket, de mint kiderül: nem A Szigetre röpítik őket, hanem a vágóhídra. Szerveikre a súlyos betegségben szenvedő, milliárdokat fizető megrendelőknek égető szükségük van.

Ámde porszem kerül az olajozottan működő gépezetbe. Az amerikai filmekből elmaradhatatlan magányos hős megsejti, hogy valami nincs rendjén. Aztán szerelmével együtt sikerül ki is szöknie. A fiatal férfit a Trainspottingból és a második Star Wars-trilógiából ismert Ewan McGregor játssza, a nőt pedig a gyönyörű Scarlett Johansson, aki a Lány gyöngy fülbevalóval és az Elveszett jelentés című filmben nyújtott emlékezetes alakítást.

Nyilván az elődökre is tekintettel, A Sziget rendezője, Michael Bay mindent bedobott, amire csak Hollywood lehetőséget ad. A 7 millió dolláros Cadillac CIEN-től a 25 millió dolláros olasz jachtig, az egyszerre alkalmazott tíz-tizenöt kamerától a világ legnagyobb filmgyártó helyszínéig, a Los Angeles-i Downey Stúdióig és az öt hónapon át épített díszletekig, a rendező mindent megtett a látványért. És akkor még nem esett említés a legkorszerűbb trükk-effektusokról, számítógépes eljárásokról és kaszkadőrmunkáról.

A negyvenéves rendező bőséges anyagi forrásban részesült, hiszen már sokat bizonyított. Huszonévesen díjnyertes videoklipeket (Aerosmith, Tina Turner, Meat Loaf) és reklámfilmeket (Nike, Budweiser, Levi’s, Coca-Cola, Mercedes) készített. Az utóbbi tíz évben öt sikerfilmet rendezett: Bad Boys I.–II., A szikla, Armageddon, Pearl Harbor.

A Sziget alapanyagául szolgáló forgatókönyvről Michael Bay így nyilatkozott: – Steven Spielberg késő este telefonált, hogy e-mailben átküldene egy forgatókönyvet, olvassam el, ha majd ráérek. Amint megjött, rögvest nekiláttam, és hajnali háromig egy szuszra elolvastam a száznegyven oldalt. Rögtön tudtam, hogy meg szeretném csinálni, de emiatt már nem akartam Spielberget felébreszteni… Olyan filmet igyekeztem készíteni, hogy mindenkit magával ragadjon a lendülete, és aki elég érzékeny rá, szembesülhessen egy fontos erkölcsi problémával is.

Tömeg és társadalom konfliktusa filmvásznon

Az agymosott és elnyomatásban élő tömegekről szóló számtalan nagy hatású film közül néhány példa:

1982: Szárnyas fejvadász (Ridley Scott)

1984: 1984 (George Orwell regényéből rendezte Michael Radford)

1985: Brazil (Terry Gilliam)

1993: Mátrix – Forradalom (Wachowski fivérek)

1997: Gattaca (Andrew Niccol); a genetika jövőjének visszásságairól

1998: Truman-show (Peter Weir, forgatókönyv: Andrew Niccol). A Jim Carrey megformálta főhős sokáig mit sem sejt arról, hogy egész élete nem más, mint a világ legnézettebb, éjjel-nappal sugárzott valóságshow-ja

A Sziget sötét jövőképe és az emberklónozás gyakorlati-erkölcsi kérdései

A klónkorszak 1996-ban kezdődött Dollyval, a „másolt” báránnyal, de korántsem ért véget az ártatlan jószág 2002-es halálával és múzeumba kerülésével. Azóta klónoztak egeret, tehenet, disznót, macskát, lovat és legutóbb kutyát is. Ám közismert, hogy az emberklónozás világszerte szigorúan tilos, ráadásul értelmetlen is. A gyógyító célú klónozás célja távolról sem új emberek (voltaképpen a célszemélyek egypetéjű ikertestvéreinek) létrehozása, hanem őssejtek kinyerése a néhány napos előembrióból. Az így létrehozott úgynevezett hólyagcsíra sosem kerül anyaméhbe, és csupán akkora, mint i betűn a pont. Az őssejtek azok a kezdeti sejtek, amelyekből bármilyen sejt kifejlődhet. Őssejtből elvileg bármelyik szerv vagy testrész előállítható, maga az agy is. A távoli jövőben a gyógyítás olyan lehetne, mint az alkatrészcsere az autószervizben. De nem úgy, mint a filmben, amelyben őssejtekről egy szó sem esik, pedig az őssejtkutatás az orvostudomány egyik legforrongóbb és legtámogatottabb területe.

Az őssejtek kinyerhetők másként is: főként az újszülöttek köldökzsinórvéréből, valamint csontvelőből és foggyökérből is. Ám sokak szerint ezek kifejlődési köre jóval kisebb. A vita ma nem arról folyik, hogy szabad-e embert klónozni, hanem arról, hogy szabad-e elpusztítani a hólyagcsírát a gyógyítás sosem látott forradalmával kecsegtető őssejtekért. Hogy emberi élet-e az élet lehetősége a lombikban előidézett fogantatás után néhány nappal.

2000 óta két kutatócsoport, az olasz Severino Antinori és a francia Brigitte Boisselier vezetésével nyíltan az emberklónozás megvalósításán fáradozik.

1982: Szárnyas fejvadász (Ridley Scott)

1984: 1984 (George Orwell regényéből rendezte Michael Radford)

1985: Brazil (Terry Gilliam)

1993: Mátrix – Forradalom (Wachowski fivérek)

1997: Gattaca (Andrew Niccol); a genetika jövőjének visszásságairól

1998: Truman-show (Peter Weir, forgatókönyv: Andrew Niccol). A Jim Carrey megformálta főhős sokáig mit sem sejt arról, hogy egész élete nem más, mint a világ legnézettebb, éjjel-nappal sugárzott valóságshow-ja A Sziget sötét jövőképe és az emberklónozás gyakorlati-erkölcsi kérdései A klónkorszak 1996-ban kezdődött Dollyval, a „másolt” báránnyal, de korántsem ért véget az ártatlan jószág 1992-es halálával és múzeumba kerülésével. Azóta klónoztak egeret, tehenet, disznót, macskát, lovat és legutóbb kutyát is. Ám közismert, hogy az emberklónozás világszerte szigorúan tilos, ráadásul értelmetlen is.

A gyógyító célú klónozás célja távolról sem új emberek (voltaképpen a célszemélyek egypetéjű ikertestvéreinek) létrehozása, hanem őssejtek kinyerése a néhány napos előembrióból. Az így létrehozott úgynevezett hólyagcsíra sosem kerül anyaméhbe, és csupán akkora, mint i betűn a pont. Az őssejtek azok a kezdeti sejtek, amelyekből bármilyen sejt kifejlődhet. Őssejtből elvileg bármelyik szerv vagy testrész előállítható, maga az agy is. A távoli jövőben a gyógyítás olyan lehetne, mint az alkatrészcsere az autószervizben. De nem úgy, mint a filmben, amelyben őssejtekről egy szó sem esik, pedig az őssejtkutatás az orvostudomány egyik legforrongóbb és legtámogatottabb területe.

Az őssejtek kinyerhetők másként is: főként az újszülöttek köldökzsinórvéréből, valamint csontvelőből és foggyökérből is. Ám sokak szerint ezek kifejlődési köre jóval kisebb.

A vita ma nem arról folyik, hogy szabad-e embert klónozni, hanem arról, hogy szabad-e elpusztítani a hólyagcsírát a gyógyítás sosem látott forradalmával kecsegtető őssejtekért. Hogy emberi élet-e az élet lehetősége a lombikban előidézett fogantatás után néhány nappal.

2000 óta két kutatócsoport, az olasz Severino Antinori és a francia Brigitte Boisselier vezetésével nyíltan az emberklónozás megvalósításán fáradozik. Scarlett Johansson és Ewan McGregor menekülni vágyik A Sziget embergyárából, amelynek riasztó képe híven jelenik meg a vásznon -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!