Áder János győzött, másodszor is elnök

Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta tegnap Áder Jánost az Országgyűlés. Ádert, a Fidesz–KDNP jelöltjét a második fordulóban választotta államfővé a parlament, miután az első kör – kétharmados támogatottság híján – eredménytelen volt. Ekkor Áder 131, a baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsman, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke 44 voksot kapott. A második fordulóban Áderre 131-en szavaztak, Majtényira 39-en. A második szavazáson már csak az számított, hogy ki kap több voksot. Az első fordulóban a Jobbik 24 fős frakciója nem vett részt, a másodikban már a DK képviselői sem szavaztak.

Áder megválasztása után a páholyban fogadta a gratulációkat, köztük Orbán Viktor kormányfőét. A döntés május 10-től lesz hatályos, Áder május 8-án tesz esküt. Először 2012. május 2-án választotta őt elnökké az Országgyűlés, a rendszerváltás utáni ötödik államfőként. A T. Ház a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt, az államfőt a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
Áder a szavazás előtt arra emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt egy, Deák Ferenctől vett idézettel kezdte a beszédét: „Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni.”

Az elmúlt öt év megerősítette abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt, államfői munkája során számos bizonyságát lelte ennek. Példaként említette egy kis faluban elért munkanélküliség felszámolását, egy hazai vállalat sikerességét, magyar találmányokat, tudós-, orvos- és ápolói teljesítményeket. Kijelentette: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni. Felidézte, hogy miután 2012-ben Tomislav Nikolic szerb elnöknek felvetette, hogy közösen kellene megemlékezniük az 1944–45-ös délvidéki vérengzések áldozatairól, 2013-ban a szerb parlament nyilatkozatban ítélte el a vajdasági magyarok ellen 1944–45-ben elkövetett gyilkosságokat, Áder pedig elítélte a magyar hadsereg által elkövetett újvidéki vérengzéseket. Eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen „épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”, parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik.

„Áder János az eddigi tevékenységét összegző parlamenti beszédében egy szót sem szólt a magyarországi szegénységről, ehelyett fontosabbnak tartotta a magyar–szerb viszony dicséretét” – közölte tegnap az MSZP. Kifogásolták, hogy Ádernek nincsenek éhező gyermekek, alacsony fizetések, nincs korrupció, nincs veszélyben a jogállam. A Jobbik szerint egyik államfőjelölt sem alkalmas a tisztségre. Volner János, a párt frakcióvezetője közolte: azért nem vették fel szavazólapot, mert azt szerették volna, ha az emberek közvetlenül választhatnak államfőt, és nem az tölti be a mandátumot, akinek a kormányfő engedi. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke reményt adónak ítélte Majtényi beszédét, amely megmutatta: elképzelésekkel, véleménnyel is lehet valaki államfő.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint Majtényi ellenzéki jelöltként nemcsak hogy felszólalhatott az Országgyűlésben, de a közszolgálati média élőben közvetítette. Ő azonban „ehhez képest azt mondta, hogy Magyarországon nincs szólásszabadság”. A KDNP kiemelte: olyan világban élünk, amelyben megannyi váratlan és kiszámíthatatlan kihívással kell megküzdeni. Ebben a közös helytállásban számítanak az ismét bizalmat kapott államfő együttműködésére. „A köztársasági elnök hallassa hangját és őrködjön hazánk jogállami működése fölött!” – írta a KDNP.

Majtényi nem tervez politizálni

Sikertörténetnek nevezte a jelölése óta eltelt két és fél hónapot a civilek és baloldali ellenzéki pártok által Áder Jánossal szemben támogatott Majtényi László. A volt ombudsman közölte, március 15-én még részt vesz egy demonstráción, de nincsenek politikai ambíciói. Az eredmény kihirdetését követően gratulált Ádernak, akinek „az elsőnél sokkal sikeresebb” második ciklust kívánt.