Magod uram: somogyi falvak kiútja a megmaradás peremén

A kézművesség hozzáadott értékké válik, a közmunkások ez által hasznosabbnak érezhetik magukat. A cirokmagot a Kaposvári Egyetem bőszénfai tájközpontjának munkatársai etetik a vadakkal, emésztési rendellenességeket kutatnak. Visnye határában önkormányzati juhnyáj legelészik, az állatokra civil szervezet épít fonóházat a napokban, szintén hagyományos mesterséggel emelve magasabb minőségre az állattartást. Fiadon a laskagomba-termesztés kezd ipari méreteket ölteni, a százhúsz négyzetméteres területet most háromszorozzák meg éppen. A falu polgármestere, Gyurik Attila az Innovatív Önkormányzatok Klubjának alapító tagja.



Fentiek a kormány Startmunka-programjában kaptak lendületet, és kistelepüléseket, sok esetben zsákfalvakat tartva felszínen a teljes kilátástalanságban. Ez tény. Amint az is, hogy forrásaink szerint az önkormányzati szövetkezetek sokrétű társadalmi-szociális hasznosságuk ellenére akaratlanul is beavatkoznak a piaci folyamatokba. A seprű és a laskagomba-piac vélhetően kivétel ez alól. De a növénytermesztő brigádok védőburokban gyarapodó Paradicsomai sértik a szikár vállalkozói alapon működők érdekeit, akik nem tudnak versenyezni a Start-mintaprogram öt-hatezer forintos költséggel előállított paradicsomaival, vélekedett lapunknak egy vidéki termelő. A közkonyhákra, esetleg a piacra termelő önkormányzati konyhakerteknek ezt a hatását is számításba kell venni.

Ezért is hasznosak azok a tevékenységek, melyek reális piaci igényt találnak valamilyen portékára amellett, hogy a munkanélkülieknek is valamiféle szaktudást adnak. A termék így feldolgozva, tovább gondolva hasznosulhat. Fiad mint zsákfalu a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) 2011-es Példát adó gyakorlatok pályázatán indult a laskagomba-termesztéssel. Nem nyertek ugyan, de sok hasonló jó gyakorlattal ismerkedtek meg. Ezután a baranyai Alsómocsoládon alakult meg májusban az Innovatív Önkormányzatok Klubja.
Gyurik Attila polgármester azt mondja: egymástól függetlenül számos településvezető töri a fejét új és hasznosítható, a foglalkoztatást is segítő gyakorlati megoldásokon. Ha valahol megtalálták azokat, érdemes megosztani másokkal. Az alapítók meggyőződése szerint a települések jövője nem az ott élők számától, hanem cselekvőképességüktől, értékeik felismerésétől és megbecsülésétől függ. És attól, hogy képesek-e mindezt felmutatni a politikai- és gazdasági helyezettől, finanszírozási rendszerektől függetlenül.

– Polgármesterként munkát ígértem, és bár nem pont közmunkára gondoltam, összetesszük a kezünket, hogy most egyáltalán ez elindult – mondja. – A befektetőket várhatjuk napestig, nem olyan időket élünk, amikor beesnek az ablakon a munkahelyteremtő milliók...
Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségében a „működőképtelenség határát súrolva” gazdálkodott Fiad. Egy használaton kívüli pincében kezdték a gombatermesztést, a nagyságrendet most háromszorozzák meg. Start-forrásból építkeznek. A termést önkormányzatoknak, gazdálkodó szervezeteknek értékesítik. A bevételt a későbbiekben szövetkezet alapítására fordítanák.

Somogyban mintegy 180 településen 5400-an kaptak lehetőséget a Start-mintaprogramban idén. Kisasszond seprűfonásban „mesterkedik”, s bár alig egy éve kezdte, magas színvonalon teszi. Az időközi választáson tavaly megválasztott Csontos Szabolcs polgármester kiemeli: elődje, néhai Horváth Zoltán vállalását viszik tovább. A szintén Start-programos, 180 lelkes zsákfaluban 19 közfoglalkoztatottnak adtak munkát.

A seprűcirkot két hektáron, kevésbé értékes önkormányzati földön vetették el tavaly, és 14-15 hónapra elegendőt arattak. A növény termesztése hasonlít a kukoricáéhoz, annyi különbséggel, hogy a learatott termést kévékbe kötik. A legalább két hónapos szárítás levegős, száraz pajtát igényel, mert a kényes, klímával együtt élő cirok könnyen bepenészesedhet. A magtalanításnak is megvannak a trükkjei: a túl erős kaparás töri a szálakat, de a finomkodás sem vezet eredményre. Ennek a szerszáma a tehén- vagy lókaparó. Minden mást, ami a seprűfonáshoz kell, Varga Péter bőszénfai asztalosmester készítette el oly módon, hogy a készségek bemutatókra is alkalmasak legyenek. Szennán a skanzenben már rendszeres vendégek a kisasszondi asszonyok, akiknek Pinterics József somogysárdi mester tanította meg a mesterség minden csínját-bínját.

– Két célunk volt: a kézművességgel visszaadni a munka becsületét, hogy ne csak lesajnált közmunkásnak érezzék magukat nálunk az emberek, s mindezt egész évre munkát adó tevékenységgel tegyük – mondja a polgármester. – A cirokmaggal is vannak terveink, az egyetem vadgazdálkodási tájközpontjában kutatnak vele. A magas tamintartalmú magok csak kis mennyiségben adagolva alkalmasak takarmányozásra, viszont emésztési betegségek gyógyíthatók vele. A vadakon eddig a vadgesztenye szokott segíteni, de az nem áll rendelkezésre egész évben.
Kisasszondon nem raktárra dolgoznak, hanem megrendelésre. Évente háromezer seprű szállítására vállalkoznak viszonteladóknak, s kicsit drágábbak ugyan, mint a multik, de erősebb terméket gyártanak, öt, illetve hét varrással. Gabonatárolók tesztelték: két hét helyett három hónapig is bírják a kiképzést.