Magyarok harca: EP-választás és a nagy MSZP-Jobbik csata

Az EP-képviselők közvetlen választását 1979-ben vezették be, a részvételi arány azóta egyre csökkent minden egyes, öt évenként tartott választáson. 2009-ben a magyarországi részvételi arány 36,31 százalékos volt, ami elmaradt a 43,09 százalékos uniós átlagtól. Az idei évben elképzelhető a részvétel növekedése, mert a Fidesz-KDNP erős kampányt fog folytatni, országjárásba kezdenek, és a legjobban a pártszövetség szavazói mozgósíthatóak. Ez a kampány is főleg belpolitikai kérdések körül forog, ami nem magyar sajátosság, ritka, hogy uniós ügyek kerülnek a középpontba. A választók jó néven veszik a magyar érdekekért kiállást, a Fidesz-KDNP ezt hangsúlyosan tette az elmúlt négy évben. Az uniós források elosztása, a pálinkafőzés, az akácültetés, a magyar föld védelme melletti kiállás az országgyűlési választásokon is hozott szavazatokat, a Fidesz-KDNP kétharmados sikere ennek is volt köszönhető.



– Az alacsony részvétel a kisebb támogatottságú pártoknak kedvez, ami a Jobbik erősödését jelentheti. A baloldali ellenzék külön indul, így ott osztódnak a szavazatok. Mire számít?
– Egyrészt nem számítok alacsonyabb részvételre, mint ami a 2009-es választáson volt. Az ötszázalékos küszöbhöz várhatóan legalább 150 ezer szavazat kell. A biztos befutó Fidesz-KDNP várhatóan a mandátumok több mint felét fogja megszerezni. A második helyért a Jobbik és az MSZP fog versenyezni - mondta Návai Zoltán politológus.  Az MSZP számára van a választásoknak a legnagyobb tétje. Számukra jó forgatókönyv, ha megközelítik vagy megelőzik a Jobbikot, miközben sem az LMP, sem a DK, sem az Együtt-PM nem szerez mandátumot. Ebben az esetben egyedüli erőként maradhatnak jelen a baloldali térfélen. A rosszabb forgatókönyv szerint az MSZP csúfosan kikap a Jobbiktól, miközben mindhárom kis párt mandátumot szerez, és valamelyikük meg is közelíti a szocialista pártot. Ebben az esetben, az MSZP vezető szerepe megkérdőjeleződik a baloldalon, ami teljesen átalakíthatja az ellenzéki térfelet.

Nyolc pártlistára szavaz egyetlen választókerület nyolcmillió szavazója

A Magyarországon az államfő által május 25-ére kitűzött Európai Parlamenti képviselő-választás több ponton is jelentősen eltér az áprilisi országgyűlési képviselő-választástól. E különbségekről Vörös Tamás, a Somogy Megyei Területi Választási Iroda vezetője, megyei főjegyző elmondta: az unió tagállamiban május 22-25. között járulhatnak az urnához a választópolgárok.
– Ezen a napon csak pártlistára szavazhatnak a népjegyzékbe vett választópolgárok  - mondta Vörös Tamás. - Az ország egyetlen választókerület lesz, így az országgyűlési választástól eltérően mindenki azonos szavazólapot kap majd, és nyolc pártlista közül választhat. 
A több mint 8 millió választásra jogosult 10 ezer 386 szavazókörben voksolhat. A szavazókörök reggel 6-tól este 7 óráig lesznek nyitva, utána kezdődik a szavazatok számlálása. 

- A parlamenti választásokkal ellentétben a hivatalos eredményekre 23 óráig bizonyosan várni kell, azokat ugyanis csak akkor lehet majd közzé tenni, ha az összes tagállamban befejeződik a voksolás - mondta a területi választási iroda vezetője. 
Az Európai Parlamenti képviselő-választáson bejegyzett pártok állíthattak listát, két vagy több párt közösen is. A választásra 37 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az Országos Választási Iroda. A listaállításhoz az új szabályok szerint legalább 20 ezer választópolgárnak a hitelesített ajánlása kellett. Tizenegy párt közül három hiába adta le határidőre a megfelelő számú aláírást, nem volt köztük elég érvényes.

Így az áprilisban parlamentbe jutott hat politikai erő (Fidesz-DNP, MSZP, Jobbik, LMP, Együtt-PM, DK) mellett a Haza nem eladó mozgalom és Seres Mária Szövetségesei indulhatnak az európai parlamenti választásokon a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) múlt pénteki döntése alapján. Nem volt meg a listaállításhoz szükséges számú érvényes ajánlása a Modern Magyarország Mozgalomnak, az Új Magyarország Pártnak és a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségnek, így ezeknek a listáknak a nyilvántartásba vételét az NVB visszautasította. 
A listákon szereplő jelöltek sorrendjét a pártok határozták meg. A bejelentés után a sorrendet nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik, mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről, a soron következő lép a helyére. 

Sorsz.

Lista neve

Típusa

A lista első öt neve 

1.

MSZP

Önálló

Dr. Szanyi Tibor,
Dr. Ujhelyi István,
Dr. Gúr Roland,
Dr. Veres
János,
Gulyásné Dr. Gurmai Zita 

2.

SMS

Önálló

Tóth Tamás Mihály,
Tóth Katalin Irén,
Sándor József,
Mike Melinda Klaudia,
Viski Ádám     

3.

FIDESZ-KDNP

Közös

Pelczné Gáll Ildikó,
Szájer József,
Tőkés László,
Deutsch Tamás,
Gyürk András 

4.

A HAZA NEM ELADÓ

Önálló

Kásler Árpád,
Bálint Zoltán László,
Uzsokiné Lakó Éva,
Laukó Lenke,
Puli Diána Klaudia 

5.

JOBBIK

Önálló

Morvai Krisztina,
Balczó Zoltán,
Kovács Béla,
Staudt Gábor,
Sipos László   

6.

LMP

Önálló

Meszerics Tamás,
Csiba Katalin Gyöngyvér,
Heltai László,
Gecsei-Tóth Andrea,
Jakabfy Tamás   

7.

EGYÜTT-PM

Közös

Bajnai Gordon,
Jávor Benedek,
Szelényi Zsuzsanna,
Krasztev Péter Lajos,
Balázs Péter

8.

DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ

Önálló

Gyurcsány Ferenc,
Molnár Csaba,
Niedermüller Péter,
Kakuk György,
Kerék-Bárczy Szabolcs