Közélet

2014.08.18. 17:50

Kudarc a pályázati rendszer? Holland szánt az állami földön

Csak „kezelik”, nem pedig a jó gazda gondosságával művelik az állami földbérlet-pályázaton elnyert földeket, gyakran nem is az, aki nyert, hanem például holland gazdálkodót bíznak meg vele – állították a hétfői bábonymegyeri sajtótájékoztató résztvevői, feltéve a kérdést: vajon ez volt-e a Földet a gazdáknak program célja és az arra illetékes hivatalok miért nem ellenőrzik a pályázatban vállaltak betartását?

Fónai Imre

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője, a parlament fenntarthatófejlődés-bizottságának elnöke szerint ez persze nem csak Bábonymegyer-környéki jelenség, úgy vélte, országos szinten jelzi a földbérletprogram kudarcát.
– Ha gyep minősítésű az elnyert föld, akkor azt látni, hogy mint egy fűnyíró, szétcsapatja a biomasszát a gazda, nincs hasznosítva, szó sincs kaszálásról, bálázásról, az állatokkal való föletetéséről – tette hozzá Gál Ferenc bábonymegyeri gazdálkodó.

– Hallani is rossz: a természet megtermeli a javakat, valakik meg elpocsékolják – így Sallai R. Benedek. – Persze, a területalapú támogatást fölveszik. Amit arra találtak ki, hogy ellensúlyozza a mezőgazdasági munka költségét, csakhogy ez esetben például költség gyakorlatilag nincs, így morálisan sem fogadható el, hogy a hektáronkénti hetvenezer forintos támogatást mégis fölveszik. Arról nem is beszélve, hogy ami az államilag is hangoztatott cél volna, az állattartás, arról sincsen szó.
– Több terület is van, amit nem a nyertes művel, hanem például kiadta bérbe egy holland gazdálkodónak – állította Gál Ferenc.

– Másutt meg, ami szántóként van nyilvántartva, az út felőli részt, ami tehát látszik, bevetették gabonával, a többit meg legeltetik és LZ-zik, ez a fűnyíráshoz hasonlatos módszer – toldja meg Horváth János, az állami földbérletpályázat másik hoppon maradt helybéli gazdálkodója. – Ez még csak zöldesítésnek sem számít. Az NFA, meg az MVH az ilyet miért nem ellenőrzi?

Akad persze Bábonymegyeren is példamutató gazdálkodó. Gál Ferenc szerint egy fiatal gazda nyert 93 hektárt, amit „öröm nézni, olyan gyönyörű”. Sallai R. Benedek ehhez tette hozzá, hogy e somogyi falu környékén ugyanaz tapasztalható, mint a legtöbb helyen az országban: mindenütt juttattak a kicsiknek is, „csak” a megpályázott földek kétharmadát happolták el a nagyok. Ugyanígy járt egyébként ő is Túrkevén, több pályázatot is beadott fiatal családi gazdálkodóként, de egyik sem tudott nyerni. – A falvak „utolsó mohikánjait” kellene támogatni inkább az államnak, azokat, akik csak 5-10 hektárt igényelnek, mert többet úgysem tudnának megművelni, ők azok, akik bizonyosan nem a területalapú támogatásra mennek – tette hozzá a parlamenti képviselő. – A nagyok zsebe dugott kézzel nevetnek a legújabb intézkedésen is: 1200 hektár fölött nem jár az uniós támogatás.

Csakhogy már régen szétosztották sógor, koma, feleség, gyermek között – Bábonymegyeren is pont így történt –, ezért nem hallani felháborodásról a körükből. A kicsikkel meg packáznak, mint a bábonyi Gál Ferenccel is, aki 19 éve művel egy földet a saját háza mellett, és most, hogy felhívta a figyelmet a földbérlet-pályázat helyi visszásságaira, rögtön feltűnt a nemzeti földalapnak: az a terület nem is Gálé, hanem az államé és azt a másfél hektárt is elvennék tőle. Így néhányak kezében koncentrálódik a vagyon, a vidék meg elszegényedik, elnéptelenedik, mert semmi sem ösztönöz a helyben boldogulásra...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!