2015.08.24. 16:57
Aprófalvak: elnéptelenedik a vidék
Az ország településeinek egyharmada 500 lakosúnál kisebb aprófalu volt tavaly január 1-jén, ugyanakkor ezekben a falvakban az ország népességének mindössze három százaléka élt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából.
A KSH adatai szerint az ország 3154 településéből 346 városi rangú, köztük a főváros mellett 23 megyei jogú város van. A települések közül 2808 község, amelyből 118 nagyközségnek számít. A legnagyobb város Budapest, ahol 1,7 millióan élnek, a legkisebb pedig a kiterjedést tekintve az egy négyzetkilométer alatti, Pest megyei Remeteszőlős, a népességet tekintve pedig a Zala megyei Iborfia az utolsó, mindössze nyolc lakossal.
Somogyra és Baranyára is jellemző az aprófalvas szerkezet, amely miatt az itteni települések jó része az alsó hierarchiába tartozik, mert ennek rendkívül sok a hátránya, tudtuk meg Szabó János kaposvári szociológustól. A zsáktelepüléseken beszűkült a közlekedési lehetőség és az infrastruktúra, ipar nem települ oda, munkahelyektől elzárt térségek alakulnak ki. Csak bejáróként lehet dolgozni, ez pedig tovább növeli a szegénységet. Az aprófalvak lakosait az intézményi, gazdasági és szolgáltatói, oktatási és egészségügyi hátrányok is sújtják. Az elmúlt években az országba áramló uniós támogatások felhasználásakor a közlekedési infrastruktúra megteremtése lenne a legfontosabb, ha ez a probléma nem oldódik meg, zárványfalvak alakulnak ki, ahonnan elköltöznek azok, akiknek az élethelyzetük megengedi. Maradnak az elnéptelenedő falvak, ahová még szegényebb népesség áramlik be, akik gyakran a saját környezetükre sem tudnak vigyázni. Romos házak jelzik, hogy halálra vannak ítélve a kis falvak, ha nem sikerül a felzárkózás.
