Kevesebb katona őrzi a kerítést a somogyi határszélen

Az egyenruhások nagy száma miatt jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Információink szerint jelenleg egyetlen katona teljesít járőr szolgálatot a barcsi közúti átkelő és a Dráva-sétány között, így biztosítja e szakasz védelmét.



Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője a barcsi századnál tett korábbi látogatásán hangsúlyozta az ott elhangzott, megbízható bűnügyi statisztikákat, melyek szerint a határsáv térségében komoly bűnügyi visszatartó ereje van a katonai jelenlétnek. A most tapasztalható létszámcsökkenés okán írásbeli kérdést nyújtott be a Honvédelmi Minisztériumot vezető miniszterhez, arról érdeklődve, hogy meddig számíthatnak még dél-somogyiak a honvédség barcsi jelenlétére. „Évtizedeken át sajnos alig láttak magyar katonát Dél-Somogy vidékén is” – írta. – „Az Európát érintő illegális bevándorlás miatt viszont térségünkben is megnőtt a katonai jelenlét. A lakosság örül a honvédség jelenlétének, a katonák társadalmi elfogadottsága pedig nőtt az elmúlt időszakban. Mi köszönjük, hogy itt vannak, és fokozzák a város, a környék biztonságát, csakhogy az elmúlt időszakban, az utóbbi hónapokban szemmel láthatóan is csökkent a katonai jelenlét intenzitása, már nem találkozni járőröző honvédekkel.”



Lapunk is megkereste a minisztériumot: létszámok helyett az alábbi választ kaptuk: „a honvédség minden esetben a Belügyminisztérium felkérésének megfelelően a feladatokhoz igényelt katonai erővel és technikai eszközzel vesz részt a migrációs helyzet kezelésében. A határok védelmében több ezer katona vesz részt, a pontos számokat a migrációs helyzet alakítja. A Somogy megyében élőket megnyugtatjuk, hogy a kormány eddig is minden megtett és ezután is mindent megtesz, hogy megvédje Magyarországot az illegális bevándorlóktól.”

– Örülök, hogy jelenleg nem jönnek az illegális bevándorlók, de tudnunk kell, hogy az az állapot, amit ősszel láttunk, bármikor újra bekövetkezhet – mondta lapunknak Ander Balázs. – A világ rohamosan változik és a migrációt ezer folyamat sürgeti: egyik oldalról itt van egy brutális népességrobbanás azokban a régiókban, ahol hatalmas a szegénység és nem tudják eltartani magukat. Másik oldalról a környezeti katasztrófa következtében megy tönkre a termőterület, egyre kevesebb az ivóvíz és az emberek törvényszerűen megindulnak. És nem utolsó sorban a multinacionális cégek és a politika érdekei sok országban elősegítik a tapasztalt történéseket.
Ander Balázs szerint ma még nem Magyarország a migráció célállomása, de néhány évtized múlva, amikor az ivóvíz még nagyobb kincs lesz,még ez is előfordulhat.