Nem tűntek el az olvasók: útikalauz a Gutenberg-galaxishoz

„A nemes vármegye kebelében felállítandó és a nemzeti nyelv és művelődés csinosodására szolgáló olvasó intézet javára” ajánlott 1000 ezüst forintot Festetics László gróf 1825-ben. Szép cselekedetét szép mondat őrzi. Száznyolcvanöt évvel később nem csak a szép mondatoknak, de a szép cselekedeteknek is híján vagyunk. A nemzeti nyelv és művelődés csinosodása képes volna egyszerre mindkettőn segíteni, a könyvtárak támogatásával például. De manapság a művelődés inkább egyre rongyosabb küllemű, sem hogy csinosodna.

Írógéppel írott egykori könyvtártörténeti szakdolgozata és a dokumentumvásárlási keret aktuális statisztikái fölött időzünk Varga Róbert igazgatóval a megyei és városi téka 185 éves jubileumán. A szakdolgozatban a reformkorig nyúló történet dicső kezdetei, a dokumentumvásárlási keret statisztikáiban a csökkenő lehetőségek józanító számai. Fűrészbak, írja a keret és a könyvárak összefüggését a művelődési szakember, a költés összege folyamatosan csökken, az áraké folyamatosan nő. A következmény magától értetődik: talán soha ilyen nehéz helyzetben nem volt még az ágazat, alig jut új beszerzésekre országszerte.
<kep137059
– Lehet, bár nem érdemes temetni a Gutenberg-galaxist, lehet, bár nem érdemes félni az olvasási szokásokat átalakító internethasználattól, az új könyvek hiánya viszont okozhat gondokat – mondja Varga Róbert. –  Semmi sem olyan veszélyes ránk nézve, mint ha az olvasó nem talál elég új könyvet a polcainkon. A múlt héten kétszer is megesett, hogy olyasmit kerestek, ami nem volt meg nekünk. Ez egy könyvtáros számára rossz érzés: persze gyorsan átkértük könyvtárköziben...

Megtartani az olvasót: a digitalizáció korában és a cybertérben már magában ez sem egyszerű. A reformkorban a Széchenyiek nemzetépítő felismerése és nemes jótékonysága idején az olvasásra szoktatás maga volt kihívás. A vármegyei könyvtár alapjainak letétele után rövidesen olvasótársaság alakult, aminek maga a nagy Berzsenyi is tagja volt egészen a haláláig, s még a Könyvvásárló Bizottságba is beválasztották. Vajon könnyebb dolga volt a niklai remetének, mint mai utódainak?

– Akkor tesszük jól a dolgunkat, ha azokat a könyveket tartjuk, amiket keresnek – mesél az általam felvetett dilemmáról Varga Róbert: tartanak-e divatos vámpírregényeket? – Tartózkodnánk attól, hogy ítéletet hozzunk, és eldöntsük, mi értékes és mi értéktelen.

Közeledünk a kiegyezéshez: a téka 1866-ban a főgimnáziumba került át a vármegyeházáról, ahol előbb a kórházi, majd a gabonagyűjtő funkcióval kellett megütköznie. Az állomány szépen gyarapodott, 1934-ben már 5743 művet kategorizáltak benne 14 ezer 125 kötetben, s ezt 151 olvasó böngészte, s 319 kölcsönző. „A'' közjónak” emelt épületet a város peremének munkásnegyedeiből szinte alig látogatták.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Ötven éve dolgozik Gamáson könyvtárosként Tóth Istvánné
[/caption]
A könyvek mindig hamar megérezték, megsínylették a történelem viharait. A második világháború után a könyvtári ügyeket intéző főlevéltárnok dolga például annyiban merült ki, hogy „ömlesztve átvegye és máglyára rakassa” a kastélyok állományát, és néhány megyeházi tisztviselőnek kölcsönzéssel kielégítse olvasási szomját”, s emellett a „fasiszta könyvek begyűjtését” is elvégezte. Később a szocialista ideológia terjesztésében is jeleskedett az államhatalom, 1949-ben 32, 1950-ben már 97 népkönyvtár működött. 1951. december 7-én hét új könyvtárat avattak Sztálin elvtárs születésnapjára, közülük Zselickisfalud lett a szocialista élmunkás, tíz nap alatt 86 olvasót és 86 kölcsönzést produkált. 
A könyvek korábban jelzett tartalmi terhessége a Dunántúli Bank 1950-es államosítása után is felmerült, annak 9121 kötetes könyvtárát mindössze 100 forintért szerezte meg a téka Kanyar József főlevéltáros közbenjárására. A szellem eme bázisa ekkor a vármegyeháza portásfülkéjében folytatta. Ugyanő szerepet vállalt a téka 40 ezer forintos akadémiai támogatási kérelmében. A megyei könyvtár története hivatalosan az 1952-es alapítással kezdődött, a békéscsabai után másodikként, kétezer négyzetméteres szabadpolcos olvasótérrel. Az intézmény kezdetben a mai TIT-ben működött, majd a 60-as évek első felében épült szocreál épületbe költözött, ami tíz évvel ezelőtti bővítésekor nyerte el mai formáját. Tizenhatezer olvasó, 417 ezer kötet a tíz fiókokkal együtt, és 596 kurrens időszaki periodika.



– A könyvtárügy mindig misszió volt, ami felemelte a nemzetet: Németh László, Keresztúry Dezső, Kosáry Domokos is dolgozott könyvtárosként – sorolja az írókat, tudósokat a tékaigazgató, aki Kerekes András, Keller Bernát és Szita Ferenc alapjaira építkezik 1992 óta. – A jövőtől nincs miért félnünk, az internet nem ellenségünk, hanem szövetségesünk: a katalógus mellett a lehető legtöbb tartalmat elérhetővé teszünk a világhálón. Az internet csak virtuális közösségi teret teremt, míg a könyvtár igazit. Évezredes hagyományokra épülő igazi agórát a művelődés csinosodásához...

Fél évszázad a gamási tékáért: 10,6 ezer kötet, 156 olvasó, Steel és Moldova

Ötven éve dolgozik Gamáson könyvtárosként Tóth Istvánné. A téka 10,6 ezres állományához a vadépusztai fiók csatlakozik. Korábban 250, most évi 100 ezer forint a beszerzési kerete, amiből 55-60 új kötettel gyarapítja a gyűjteményt. A 156 olvasó új lexikont hiába is keres, drágák, tehát szóba sem jöhetnek. A 954 lelkes település egyetlen kulturális intézményének ma már nyugalmazott könyvtárosa bevallja: a romantikusokat imádja, Steelt. És Moldova regényeit.

– Az internet már nem az én világon, meghagyom a fiataloknak, de kicsit haragszom rá, mert szerintem elviszi az olvasót –mondja Tóth Istvánné. – Örülök, hogy életet szolgálhattam a gamási könyvtárban, mert bár voltak könnyebb idők is, de az a sok gyerek, akinek segíteni lehet... most éppen pótérettségiztünk egy nebulóval.

Törzsgárda

Jubiláló könyvtárosokat köszöntött szakmai rendezvényén szerdán a megyei intézmény. Varga Róbert igazgató, Oláh Lajosné alpolgármester és Witzmann Mihály alelnök köszöntötte a dolgozókat. 50 éve Tóth Istvánné (Gamás), 40 éve Drahos Lászlóné (MVK), 30 éve Fábiánné Németh Magdolna (Marcali), Gál Lajosné (Látrány), Ilisics József és Perczelné Chiovini Márta (MVK), valamint Buzási Éva és Tóth Jolán (Egyetemi Könyvtár) szolgál az ágazatban. A Könyvtárért, az Olvasókért emlékplakettet Drahos Lászlóné kapta titkos szavazás után. Tíz- és húszéves jubileumi elismerést húszan kaptak.