Energiabiztonság

2022.05.09. 08:32

800 forint fölé emelheti az üzemanyagárakat a Brüsszel által erőltetett olajembargó

Kifejezetten óvatos és optimista a korábbi, 700–800 forintos üzemanyagárra vonatkozó becslés – mondta el az Origónak Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője. Az elemző szerint még ennél is jóval többe kerülne az üzemanyag a magyar kutakon akkor, ha életbe lépne az Európai Bizottság veszélyes javaslata az orosz olajra vonatkozó embargóval kapcsolatban. Tarthatatlanná válna ugyanis a kormány által bevezetett árplafon.

Az Európai Bizottság „logikája” alapvetően az, hogy sorrendben az egyre súlyosabb, az Európai Uniónak egyre nagyobb kihívást jelentő szankciók következnek. Ennek megfelelően az előző, ötödik szankciós csomagba a szilárd tüzelőanyagok kerültek – ez igazság szerint még sem az EU-nak, sem Oroszországnak nem jelent túl nagy kihívást –, ám most következne a kőolaj, ami már sokkal súlyosabb kérdés – mondta el az Origónak Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.

Az orosz kőolajat érintő brüsszeli szankciótervezet szerint a nyersolaj behozatalát hat hónapon belül le kellene állítaniuk a tagállamoknak, a finomított kőolajtermékek importját pedig az év végéig kellene megszüntetni.

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában megerősítette, hogy „vissza a feladónak”

– azaz a tervezetet a magyar kormány nem fogadta el. Úgy fogalmazott, a javaslat a magyar gazdaságra nézve olyan, akár egy atombomba.

Az orosz kőolajembargó brüsszeli tervek szerinti bevezetésének Magyarországon katasztrofális gazdasági és ellátásbiztonsági következményei lennének – sőt, az egész Európai Unióban, de talán az egész nyugati világban is komoly gazdasági kihívásokat okozna

– mondta Hortay Olivér. A fő problémát a szakértő egyfelől abban jelölte meg, hogy hazánk nagyon erősen kitett az orosz nyersolaj-beszállításoknak, másfelől – és mint mondta, ez a szűk keresztmetszet – az, hogy „a” magyar kőolaj-finomító üzem, azaz a MOL százhalombattai Dunai Finomítója speciálisan orosz nyersolaj bekeverésére épült.

Ennek az átállítása akár 4, de a legutóbbi információk szerint legalább 3 évet igényelne, ráadásul magas költséget emésztene fel. Vagyis, ha csak az időtényezőt vesszük figyelembe,

a brüsszeli tervek szerinti, fél év múlva „esedékes” kőolajembargó esetén Magyarországon veszélybe kerülne az üzemanyag-ellátás

– szögezte le Hortay Olivér.

A szakértő szerint a következő kérdés – vagyis hogy hogyan, honnan lehetne alternatív nyersolajat beszerezni – már „csak” másodlagos probléma, hiszen az említett műszaki infrastruktúra hiányában nincs is értelme más forrásról beszélni.

Ha azonban a példa kedvéért eltekintünk attól a megkerülhetetlen ténytől, hogy orosz kőolaj hiányában még évekig akadozna a kőolaj-finomítás Magyarországon, akkor is újabb és újabb problémával lennénk kénytelenek szembesülni. Ugyanis – hívta fel a figyelmet Hortay Olivér – 

semmilyen garancia nincs arra, hogy egy európai embargót követően, amikor a nyugati országok új olajforrásokért küzdenek az eleve szűkös kínálatú világpiacon, magyarország képes lenne megfelelő mennyiségű nyersolajat beszerezni.

A reális és elsődleges következmények Magyarországon ellátásbiztonsági problémák lennének. „Egyszerűen nem tudnánk előállítani annyi üzemanyagot, amennyire szükségünk van” – emelte ki a szakértő, aki szerint mindennek rendkívül komoly és szerteágazó gazdasági következményei lennének. Megerősítette, hogy a magyar üzemanyagárstop-intézkedést valóban nem lehetne tovább fenntartani. Hozzátette: szerinte

az elmúlt napokban nyilvánosságra került üzemanyagár-becslések túlságosan optimisták.

„Az egyes elemzések a brüsszeli szankciók bevezetése esetére 700–800 forintra becsülték a várható üzemanyagárat. Az én véleményem szerint azonban ezek kifejezetten óvatos és optimista becslések, mert azzal számolnak, hogy az orosz olaj egy az egyben helyettesíthető a világpiacról. A nyersolaj aktuális világpiaci ára valóban alapvetően befolyásolná a hazai üzemanyagárakat, hiszen az orosz nyersolaj jelenleg körülbelül 30 dollárral olcsóbb, mint mondjuk a Brent nyugati nyersolaj. Csakhogy a kalkulációk nem számolnak a valószínűsíthető ellátási problémáinkkal – hiszen még mindig ott tartunk, hogy a finomítónkat nem lehet átállítani ilyen rövid idő alatt –, másfelől a világpiaci árak jelentősen növekednének még a jelenlegihez képest is. A JP Morgan elemzése szerint a jelenlegi 110 dolláros hordónkénti ár egy európai embargó esetén 185 dollárra emelkedne,

ami azt jelenti, hogy a 700–800 forintos literenkénti üzemanyagárnál is jóval drágábban lennénk kénytelenek tankolni.

Néhány napja volt éppen a 60. évfordulója a Barátság nemzetközi kőolajvezeték első magyarországi szakasza átadásának – vagyis Magyarország hosszú évtizedek óta az orosz kőolaj feldolgozására rendezkedett be, és azt is alkalmazza. Az Origo kérdésére, mely szerint ezt figyelembe véve mennyire felelős és reális az európai bizottság szankciós elvárása hazánk tekintetében, Hortay Olivér azt mondta: semennyire.

Egyértelműen irreális az elvárás, és az is megkérdőjelezhető, hogy tényleg jó célkitűzés-e az orosz beszállításokat a nullára csökkenteni – hívta fel a figyelmet a szakértő, aki szerint, ha az európai energiapolitika fő célkitűzése valóban az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a környezetvédelem, akkor ebből a szempontból is „megbuknak” a szankciós tervek.

Az könnyen belátható, hogy ebben a háborús időszakban az oroszoknak való energiakitettség csökkentése ellátásbiztonsági szempontból indokolt – ismerte el –, viszont ugyanennyire könnyen belátható, hogy nem a nulla szállítás az ellátásbiztonsági optimum, pláne nem a gazdaságossági optimum.

„Ideológiavezérelt célkitűzésnek tartom az olajszállítások teljes eltörlésére vonatkozó szankciós terveket” – szögezte le Hortay Olivér. A szakértő szerint 

az intézkedés úgy okozna rendkívül magas költségeket az európai unióban, hogy Oroszországnak azzal párhuzamosan még növekednének is a bevételei.

Oroszország a kitermelt nyersolajának jelentős részét képes lenne Kínában, Indiában és más, nagy olajigényű országokban értékesíteni – az embargó miatt jelentősen felvert világpiaci árak mellett a jelenleginél jóval magasabb áron. Ha az előrejelzések megvalósulnának, az Urál típusú nyersolajat az oroszok a jelenlegi mintegy 80 dolláros ár helyett akár 140-150 dollárért is tudnák értékesíteni, hiszen eközben a világpiaci nyersolajár 180 dollár fölé emelkedne.

Ráadásul az a hat hónapos türelmi idő, amit a bizottság javasol még időt is biztosítana Oroszországnak arra, hogy új vevőket találjon és megkösse az új szerződéseket 

– figyelmeztetett Hortay Olivér.

Az eddigi öt szankció, amit Oroszország ellen bevezetett az EU, nem érte el a kívánt hatást. Nem úgy tűnik ugyanis, hogy Oroszország háborús magatartásában változás állt volna be – hívta fel a figyelmet a szakértő, kiemelve azt is, hogy két hónapja egyfolytában azt jósolja a nyugati sajtó, hogy Oroszország heteken belül csődbe megy.

„Oroszországban azonban nemhogy nem következett be államcsőd, de jelentősen növekedett az árbevétele az energiapiacon. Tavaly egész évben 50 milliárd dollárt szerzett az európai olaj- és gázértékesítésekből; az idén, becslések szerint már elérték a 40, vagy akár a 60 milliárd dollárt is – pedig még csak május van” – magyarázta a szakértő.

Hortay Olivér szerint 

nehezen megjósolható, hogyan alakul a szankciós forgatókönyv Brüsszelben,

a javaslat pontos részletszabályai ugyanis kevésbé ismertek, ám a sajtóértesülések azt mutatják, hogy egyre több – jelenleg öt – ország nem támogatja az olajembargót.

A szakértő ugyanakkor megjegyezte: míg zajlik a harc az EU-n belül az orosz kőolajjal kapcsolatban, addig ne feledkezzünk meg arról, hogy 

még ebben a hónapban elkészül az Európai Bizottság orosz gázra vonatkozó javaslata is, ami még nagyobb feladatot jelentene az EU-nak, és így Magyarországnak is.

Borítókép: Fasimon Sándor, a MOL Magyarország ügyvezetõ igazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök, Robert Fico szlovák kormányfõ, Ivan Krivosudsky, a Transpetrol vezérigazgatója valamint Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója (balról jobbra) jelképesen megnyitják a vezetéket a Barátság I. kőolajvezeték felújítása alkalmából rendezett ünnepségen a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelõ állomásánál 2015. február 9-én / MTI / Komka Péter

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!