Egyetlen lóerő is milliókat érhet, ha jól sikerül a vizsga

Hangos nyerítéssel és mozgolódással jelezte türelmetlenségét a vasderes színű, Belga-60-as ménvonalú ló a fedett lovardában megrendezett küllemvizsgán. Gazdája, Csapó Attila a bírálat idején folyamatosan próbálta nyugtatni az állatot. A ladi lótenyésztő elmondta: a bírálóknak nagyon tetszett a vastag csontozatú Vihar nevű lova. A mént kiváló pontszámmal engedték tovább a gyakorlati vizsgára.

Csapó Attila és felesége pontosan húsz éve foglalkozik magyar hidegvérű lovakkal. Jelenleg tíz kancájuk, három fedezőménük van. Évente nagyjából hat-hét csikó születik a ladi ménesben, ennek egy részét megtartják a többi lovat eladják. A lótenyésztő arról is beszélt, hogy nemcsak Ladon, hanem a szomszédos településeken Homokszentgyörgyön és Szulokban is többen foglalkoznak lótenyésztéssel.

Kassanin Milán, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületének ügyvezető elnöke elmondta: a vizsgára azok a méncsikók kerültek be, amelyek részt vettek és megfeleltek egy előbírálaton. – Ezek az állatok tulajdonképpen munkalovaknak lettek kitenyésztve, ez alapján vizsgáljuk meg a méneket – hangsúlyozta Kassanin Milán. – Azt figyeljük ilyenkor, hogy a küllem a ló használhatóságával milyen arányban van. A többi között nézzük a fajtát, nemi jelleget, fejlettséget, izmoltságot, fejet, nyakat, fart, mellkast, szügyet és a járást is. A küllembírálat része az is, hogy milyen a lovaknak az alapjárására – mondta az ügyvezető elnök.

Azok a lovak, amelyek megfeleltek a küllembírálaton az akadémia udvarán folytatták a vizsgát. A mének súlyokat húztak el és fogathajtásban is bizonyítottak. 

Megőrzik a régi vérvonalakat  

Baranyai Sándor, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületének társadalmi elnöke kiemelte: a ménvizsga célja, hogy a legjobb tulajdonságú mének kerüljenek bele a hazai lótenyésztésbe. 
– Egyesületünk jelenleg kilenc ménvonalat tart fent – mondta Baranyai Sándor. – Szeretnénk, ha megmaradnának, mert ezek a vonalak alapító méneknek a sokadik ágú ivadékaik, és a fajta szempontjából, valamint a sokszínűség miatt fontosak – tette hozzá a társadalmi elnök. 

Baranyai Sándor arról is beszélt, hogy az egyesületet jelenleg több mint hatszázan alkotják, azonban nem mindenki tart fent ménest. A törzskönyvezett kancák száma csaknem 1300. A vizsgán azt is megtudtuk, hogy fajtától, származástól és a teljesítményvizsgától függően egy-egy mén kettő és fél, három millió forintot is érhet. Egy csikót azonban még a vizsga előtt három és fél millió forintért adtak el. 

A keddi vizsgát húsz mén teljesítette sikeresen.